harang (templomharang)
Belföld

Egymilliárd forintot buktak az egyházak

Nagyjából ennyivel csökkent tavaly az szja-ból az egyházaknak utalt egy százalék, miután szigorították a rájuk vonatkozó jogszabályt – írja a Napi Gazdaság. A Magyar Hírlap közben arról számol be, hogy a kormány elküldte válaszait a strasbourgi emberi jogi bíróságnak az egyházügyi törvénnyel kapcsolatos kérdéseire.

A Napi Gazdaság csütörtöki száma szerint a jövedelemadó egykulcsossá tétele önmagában is jelentősen csökkentette a felajánlható összeget. Az egyházak esetében az is számított, hogy a 2011. évivel szemben nem 87, hanem csak 31 egyház részesülhetett a felajánlásokban. Egy részük egyesületként versenybe szállhatott a civileknek járó egy százalékért, ám ott öldöklő a verseny: összesen mintegy 25 ezer szervezet küzd a felajánlásokért.

Az egyházak tavaly csaknem 3,9 milliárd forintot kaptak az szja-felajánlásokból, míg 2011-ben még közel ötmilliárd forintot. A legtöbbet (2,298 milliárd forint) változatlanul a Magyar Katolikus Egyház kapta, a második legnagyobb összeget (833 millió forint) pedig a Magyarországi Református Egyháznak ajánlották fel.

Az egyházi státus adózási szempontból is komoly előnyt jelent. Például, ha a gazdasági tevékenységből származó bevétel a teljes bevétel 15 százalékát nem haladja meg, az egyháznak adót sem kell fizetnie, míg ez az egyesületek esetében csak tíz százalékig van így, és legfeljebb tízmillió forint bevételig. Az egyházi személyek után csak a minimálbérig kell megfizetni a járulékokat és az adót, függetlenül attól, hogy mennyi a juttatás. Igaz, pénzbeni egészségügyi ellátást nem kaphatnak, vagyis valaki vagy gyeden van, vagy egyházi személy – a kettő együtt nem lehetséges – írja a lap.

Közben a Magyar Hírlap arról számol be, bár az Alkotmánybíróság (Ab) keddi határozatában megsemmisítette az egyházügyi törvény lényeges passzusait, a kormány szerdán megküldte válaszait a strasbourgi emberi jogi bíróságnak a jogszabállyal kapcsolatos kérdéseire.

A strasbourgi ítészek arra vártak választ, megsértették-e a kérelmezők egyesülési jogát a “vallásszabadsághoz való jog fényében akár önállóan, akár a diszkrimináció tilalmával összefüggésben”. Érdeklődtek továbbá, hogy a panaszosok hatékony jogorvoslattal rendelkeztek-e jogaik megsértésével kapcsolatban, illetve a támogatások elveszítése miatt sérült-e a tulajdonhoz való joguk.

Hatással lehet az eljárásra, ha a parlament megszavazza az alaptörvény negyedik módosítását,  amely a parlamentnek az egyházak elismeréséhez fűződő jogát is az alkotmányban rögzítené. Az Ab többek között éppen emiatt találta alaptörvény-ellenesnek az egyházi törvényt – írja a lap.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.