Belföld

Alaptörvényt sért az egyházügyi törvény

Az Alkotmánybíróság kedden visszaható hatállyal megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, amely az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkozik.

Az Alkotmánybíróság másodszor is visszadobta a jogszabályt. Megállapította, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Ehtv.) több rendelkezése alaptörvény-ellenes, ezért azokat megsemmisítette.Az Alkotmánybíróságnál többen indítványozták az alkotmányossági vizsgálatot. Panaszt nyújtott be tizenhét olyan vallási közösség, amely korábban egyházként működött, de a törvény alapján egyházi jogállását elveszítette. Az alapvető jogok biztosa utólagos normakontrollt kért.

Az indítványozók elsősorban az egyházként való elismerésre irányuló eljárás szabályait támadták azon az alapon, hogy az Országgyűlésnek az erre vonatkozó döntésével kapcsolatban nem biztosítottak a tisztességes eljárás garanciái, nem biztosított továbbá a jogorvoslati lehetőség, a döntésnél az országgyűlési képviselők politikai mérlegelést végeznek. Az indítványozók szerint a szabályozás sérti az állam világnézeti semlegességének elvét, egyes vallási közösségek hátrányos megkülönböztetéséhez és a vallásszabadsághoz való jog sérelméhez vezet.

Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az államnak a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett kell biztosítania. Az AB ugyanakkor rámutatott: nem alkotmányos elvárás, hogy minden egyház azonos jogosultságokkal rendelkezzen. Az sem, hogy minden egyházzal ugyanolyan mértékben működjön együtt az állam. A vallásszabadsághoz való joggal összefüggő jogok érvényesítésében meglévő gyakorlati különbségek alkotmányos határok között maradnak mindaddig, amíg nem diszkriminatív jogi szabályozásból erednek, illetve amíg nem diszkriminatív gyakorlat eredményei.

Az Alkotmánybíróság nem vitatja az Országgyűlés jogát arra, hogy – ha a korábbi törvényben szabályozott eljárás nem bizonyult elég hatékonynak a nem vallási tevékenységet végző szervezetek kiszűrésére, illetve a törvénysértően működő szervezetek elleni fellépésre, akkor – tovább részletezze az egyházként történő elismerés tartalmi feltételeit, további garanciákat építsen be az elismerési eljárásba, illetve hatékonyabb jogi eszközöket biztosítson a törvénysértésekkel szemben. Egy szervezet egyházi jogállása nem minősül az Alaptörvény által védett „szerzett jognak” abban az értelemben, hogy azt – ha utólag igazolást nyer, hogy nem álltak fenn az igénybevételének feltételei – ne lehetne felülvizsgálni és adott esetben visszavonni. Az egyházi jogállás felülvizsgálatára irányuló eljárással kapcsolatban is alkotmányos követelmény azonban a tisztességes eljárás és a jogorvoslati lehetőség biztosítása.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvény az egyházként történő elismerés elutasításáról szóló javaslat, illetve döntés vonatkozásában nem ír elő részletes indokolási kötelezettséget, és az elutasított vallási közösségek nem kapnak hivatalos, írásos magyarázatot arra, hogy miért nem szerezhetnek egyházi jogállást (illetve már megszerzett jogállásukat miért nem tarthatják meg). A törvény sem az országgyűlési bizottsági javaslattételt, sem az országgyűlési döntést nem köti határidőhöz, és sem az Országgyűlés elutasító döntése, sem a döntés elmaradása esetére nem biztosít jogorvoslati lehetőséget. Az egyházi státusz parlamenti szavazás útján történő elismerése, önmagában e döntéshozatali eljárásnak az Országgyűléshez telepítése politikai alapon meghozott döntésekhez vezethet. Az ilyen, jogi mérlegeléssel megítélendő, alapjogi vonatkozású egyedi ügyekben a döntéshozatalnak a független bíróságtól való elvonása és kizárólagosan az alapvetően politikai karakterű Országgyűléshez telepítése nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette a törvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján az Alkotmánybírósághoz panaszt benyújtó korábbi egyházak a jogállásukat elvesztették. Az ügyben elbírált alkotmányjogi panaszok jogorvoslati céljára tekintettel az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes rendelkezéseket hatálybalépésükre visszaható hatállyal semmisítette meg, illetve hatálybalépésüktől kezdődően alkalmazhatatlanságukat mondta ki. Ebből eredően az alaptörvény-ellenes rendelkezések alapján elfogadott, az egyházként történő elismerés elutasításáról szóló 8/2012. (II. 29.) országgyűlési határozathoz és az Ehtv. alaptörvény-ellenes rendelkezéseihez joghatás nem fűződhet, azok alapján az országgyűlési határozat mellékletében megjelölt (illetve az Alkotmánybírósághoz panaszt egyébként benyújtó) egyházak egyházi jogállásukat nem veszítették el, vallási egyesületté történő átalakulásuk nem kényszeríthető ki.

Az Alkotmánybíróság határozatában nem vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panaszt benyújtó indítványozók megfelelnek-e a törvényben foglalt elismerési feltételeknek, hanem – az alkotmányjogi panasz konkrét normakontroll jellegének megfelelően – csak a törvénybeli szabályozást vizsgálta felül. Az Alkotmánybíróság határozata nem érinti az Országgyűlés által elismert egyházak jogállását.

A határozathoz Balogh Elemér, Bragyova András, Holló András és Lévay Miklós alkotmánybírák párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt fűztek.

Egyházügyi államtitkár: orvosoljuk a hiányosságokat

Megfelelő jogszabályalkotással orvosolni fogjuk az eljárásjogi hiányosságokat az egyházak elismerése terén – mondta Hölvényi György. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára közölte: a törvényt tartalmilag messzemenően alkotmányosnak találta az AB, amely “határozatában nem tartalmi, hanem fontos, technikai jellegű kérdéseket vetett fel”.

Hölvényi György örömét fejezte ki, hogy az Alkotmánybíróság alapvetően egyetért az egyházi törvény tartalmi céljaival és megerősíti a kormánynak, valamint az Országgyűlésnek az egyházi státussal való visszaélések kiszűrésére irányuló törekvéseit. Mindez a lelkiismereti és vallásszabadság érdekében végzett kormányzati munka eredményességét jelzi. Lényegesnek nevezte, hogy az Országgyűlés által elismert 32 egyház jogait a határozat nem érinti, így ezek az egyházak továbbra is intézményeket működtethetnek, tarthatnak fenn, továbbá Magyarországon továbbra sem használhatja senki sem az egyházi, sem a vallási egyesületi státust személyes anyagi haszonszerzésre.

Az egyházügyi államtitkár rámutatott: a magyar állam “teljességgel tiszteletben tartja az egyházak és vallási egyesületek autonómiáját”, velük továbbra is párbeszédre törekszik. “Államtitkárságunk dialógusban áll az egyházakkal, vallási egyesületekkel, megkeresésük esetén nyitottak vagyunk a kommunikációra. A párbeszéd nem létszám, hanem közös feladatvállalás kérdése” – tette hozzá.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.