Belföld

Érszegi: Bárd lebeg az új pápa feje felett

Farkas Csilla
Farkas Csilla

szerkesztő. 2013. 02. 19. 08:10

Mennyit keres egy pápa, miért zárják el a külvilágtól a bíborosokat, szavazhatnak-e magukra a jelöltek, és mekkora az esélye annak, hogy Erdő Péter esztergom-budapesti érsek irányítja majd az egyetemes egyházat? Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértőt kérdeztük.

Korábban a témában:

Meglepte XVI. Benedek pápa lemondása?

Múltbeli kijelentései alapján – így utólag – egyáltalán nem volt meglepő a döntése. Világosan elmondta korábban, hogy képes és hajlandó is lenne a lemondásra, ha úgy hoznák a körülmények. Elég csak a két évvel ezelőtti interjúkötetre gondolni, A világ világosságára, amiben megkérdezték tőle, hogy az éppen akkor kicsúcsosodó pedofíliabotrány miatt lemondana-e. Azt válaszolta, hogy nem, mert akkor nem szabad lemondani, amikor viharban van a hajó, nem szabad elmenekülni a feladatok és a felelősség elől. Visszakérdeztek, hogy és egyébként, amikor nincs ilyen helyzet. És erre azt mondta, hogy amikor a pápa belátja, hogy nem képes fizikai, szellemi és lelki okokból ellátni a feladatát, akkor lemondhat. Hozzátette, hogy ezt a jog is lehetővé teszi, és egyúttal valahol erkölcsi kötelessége is.

Benedek pápa (benedek pápa)
A képre kattintva galéria nyílik XVI. Benedek Pápa nyolcéves egyházi vezetéséről
Fotó: AFP / Gabriel Bouys

Talán az sem volt véletlen, hogy elzarándokolt V. Celesztin pápa sírjához, és neki adományozta hosszú, pápai stóláját. V. Celesztin 1294-ben ugyancsak arra hivatkozva mondott le, hogy nem tudja megfelelően ellátni a feladatát és az egyház javát szolgálni, ezért visszavonul egyfajta remeteségbe.

Hasonló sors vár XVI. Benedekre is?

A lemondó nyilatkozatában utalt arra, hogy a továbbiakban imádságos és a tudományoknak szentelt, visszavonult életet kíván élni a Vatikán falain belül, a vatikáni kertekben található kicsiny monostorban. Ebből az következik, hogy nem kíván nyilvános szereplést vállalni. Azt nem tudni, hogy kíván-e majd fogadni bárkit is a rezidenciáján, felkereshetik-e, vagy ha ír, akkor a műveit publikálja-e. Mint ahogy egyelőre azt sem tudni, hogy hogyan kell majd őt szólítani vagy milyen jellegű egyházi ruhát fog hordani, hiszen ezeket eddig a jog nem szabályozta.

Azt már tudjuk, hogy lemondása után havonta mintegy 2500 eurós (átszámítva körülbelül 730 ezer forintos) nyugdíjat kap Joseph Ratzinger. Regnálása alatt mekkora kereset illeti meg a pápát?

A pápa pénzt nem nagyon lát, hiszen személyes szükségleteiről a pápai ház gondoskodik. A háztartását vezetik és a hétköznapi élet elengedhetetlen körülményeit is biztosítják a számára. Igazából a pápának lehetősége sincsen, hogy konkrét kiadásokkal foglalkozzon, tehát ilyen értelemben nincs a pápának keresete.

Leghamarabb március 16-án kezdődhet meg Rómában a pápaválasztó konklávé. A voksolás idegenek elől elzárt épületekben zajlik majd, titkos szavazással. A mobiltelefon-hálózatokat kiiktatják, a termeket technikusok ellenőrzik az esetleges poloskák miatt, a szavazócédulákat elégetik a döntés után. Miért van szükség ilyen szigorú szabályozásra?

A vonatkozó törvény valóban előírja, hogy a bejelentést követően két hetet kell várni arra, hogy a bíborosok a világ minden részéről Rómába érhessenek a konklávéra. Azonban egyrészt már rég lefoglalhatták a repülőjegyüket, másrészt XVI. Benedek február 28-ára, az utolsó, pápai hivatalban töltött napjára összehívta a bíborosokat, hogy elbúcsúzhasson tőlük. Tehát már március 16-a előtt biztosan Rómában lesznek, vagyis könnyen lehet, hogy úgy döntenek, korábban elkezdik a konklávét.

Benedek pápa (benedek pápa)
2005. április 20.  XVI. Benedek a római katolikus egyház 265. pápája
Fotó: MTI / EPA / Kay Nietfield

A szigorú szabályozásra leginkább azért van szükség, hogy a konklávé ne húzódjon el, vagyis ésszerű, belátható időn belül megszülessen a döntés az új pápa személyéről. A történelemben nem egyszer volt arra példa, hogy hosszú hónapokig vagy akár évekig nem tudtak megegyezni. A 13. században például előfordult, hogy 33 hónapig tanácskoztak a bíborosok. A bezárás vagy elzárkózás másik funkciója pedig, hogy ne engedjenek teret a különböző külső behatásoknak, a politikai és hatalmi befolyásolási kísérleteknek.

A bíborosok ismerik egymás álláspontját? Tudják a konklávét megelőzően, hogy ki-kire fog szavazni?

Ha nem is egyértelműen, de sejthetik. A konklávét ugyanis megelőzik az úgynevezett előkészítő gyűlések. Ezeken a napi ügyeket és az egyház helyzetét tárgyalják meg, így alkalmuk nyílik jobban megismerni egymás gondolkodását, és egyúttal az is kiderül a számukra, hogy ki alkalmas a poszt betöltésére, az egyetemes egyház vezetésére. Vagyis tudják, hogy a legfontosabb kérdésekről ki, hogyan vélekedik. Ki, mit tart fontosnak. Ez mindenképpen hatással lehet a konklávé végső kimenetelére.

A bíborosok elvileg a Szentlélek sugallatára választják meg Szent Péter következő utódját. Ez pontosan mit jelent?

A hívő ember tudja, hogy az egyházat Krisztus vezeti, tehát nem egy emberi intézményről van szó, hanem arról a közösségről, amit a Jóisten hozott létre. A pápa nem véletlenül Krisztus helytartója, az ő feladata, hogy biztosítsa az egyház egységét mind szervezeti értelemben, mind a tanítás megőrzése és továbbadása szempontjából. Ilyen értelemben a konklávé egy eszköz Isten kezében arra, hogy az egyházat a saját szándéka szerint vezesse. Nem véletlen, hogy a konklávé során sok időt szánnak a bíborosok az imádságra és az elmélkedésre. Sőt, ha hosszú, például háromnapos szavazási idő után sem tudnak megegyezni, tehát nem sikerül kétharmados többséggel megválasztani az új pápát, akkor tartanak egy nap gondolkodási szünetet, amit szintén az egymás közötti konzultációnak, elmélkedésnek szentelnek.

A bíborosok szavazhatnak magukra? Illik egyáltalán ilyet?

Nincsen erre vonatkozóan jogi előírás. A bíborosoknak annyit ír elő az apostoli konstitúció, hogy arra szavazzanak, aki a legjobb meggyőződésük szerint a leginkább alkalmas arra, hogy az egyetemes egyházat vezesse Péter utódjaként. Azt azért lehet tudni, hogy a bíborosok – különösen manapság – nemigen törekszenek arra, hogy őket válasszák meg pápának, mert nagy munkateherrel és áldozatvállalással jár a pozíció. XVI. Benedek például különösen vonakodott, amikor megválasztották. Mint akkor fogalmazott: látta, ahogy a bárd lesújtani készül rá, tehát egyfajta fenyegetésnek fogta fel a szolgálatot.

Mennyire veszik figyelembe a bíborosok a választáskor a különböző jóslatokat? Például Nostradamus vagy Malakiás jövendölését, akik szerint a következő pápa regnálása idején jön el az apokalipszis.

A bíborosok elsősorban a Szentírást veszik figyelembe és olvassák, másodsorban pedig a pápaválasztás eljárását szabályozó egyházi törvényt. Ismerve a bíborosok lelkiségét és hozzáállását, az ilyesfajta jóslatoknál ők komolyabb olvasmányokat tekintenek irányadónak.

A nemzetközi sajtóban egyre gyakrabban olvasni dr. Erdő Péter bíboros nevét mint potenciális utódét. Magyar vágyálom vagy valós esély, hogy magyar pápa vezeti majd a Vatikánt márciustól?

Erdő Péter bíboros kétségkívül a legtekintélyesebb és a leginkább elismert bíborosok egyike. Kánonjogászként, tudósként nagy nemzetközi elismertséget szerzett, emellett a Római Kúria, tehát a Szentszék központi hivatalaiban is fontos tisztségeket tölt be. Továbbá ő az elnöke az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának.

erdő péter bíboros (erdő péter, bíboros)
Erdő Péter bíboros, prímás szentmisét mutat be az esztergomi bazilikában
Fotó: MTI / Beliczay László

Ugyanakkor a pápaválasztások története nem egyszer a meglepetések története. Van is egy olyan mondás, hogy aki pápaként megy be a konklávéra, vagyis erős jelölt, az bíborosként jön ki onnan. Elég csak II. János Pál megválasztására gondolni, ami óriási meglepetést okozott. Senki nem gondolta volna ugyanis, hogy nem olasz származású lesz az új pápa, sőt, azt sem, hogy egy – akkori – kommunista országból érkező főpásztort választanak majd meg.

Tegyük fel, hogy a számunkra legkedvezőbb forgatókönyv érvényesül, és Erdő Péter szerez többséget. Milyen néven regnál majd?

Ezt lehetetlenség megmondani. XVI. Benedek azért választotta a Benedek nevet, mert XV. Benedek, aki az első világháború idején volt pápa, a békekezdeményezéseiről volt híres, valamint mert  nagy tisztelője volt Szent Benedeknek, a nyugati szerzetesség atyjának is. I. és II. János Pál esetében pedig a névválasztást az indokolta, hogy az előttük levő két pápának, vagyis XXIII. Jánosnak és VI. Pálnak a vonalát, lelkiségét kívánták folytatni, továbbvinni.

Ebből is látszik tehát, hogy a névválasztás mindig a pápa személyes döntése, amit ráadásul elég gyorsan kell meghoznia, hiszen, amint összegyűlt a kellő számú szavazat, a választást levezénylő bíboros megkérdezi a megválasztott jelöltet, hogy elfogadja-e a tisztséget és azt, hogy milyen néven kíván regnálni.

Addig is, az átmeneti időszakban ki irányítja a Vatikánt?

A bíborosi kollégium, de a hatáskörük csupán a legfontosabb hétköznapi ügyek intézésére szorítkozhat, ugyanis a legfontosabb szabály a széküresedés idején az, hogy semmit nem szabad újítani, megváltoztatni az egyház kormányzásában.

Több twitter üzenetre tehát az új pápa megválasztásáig nem számíthatunk?

Hát, valószínűleg a konklávéig senki nem fog írni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.