Háztartási gépek gyulladtak ki, villanyórák kaptak lángra, a vezetékek világítottak a falban. Egy kivágott fa szakította el a település központjában futó magasfeszültségű vezetéket, ami a falut villamos energiával ellátó hálózatra esett. Kész csoda, hogy senki nem sérült meg.
„Nézze meg, nem kapcsolódik be sem a tévé, sem a rádió! A készülék gombjával is próbálkozhatnék, ugyanez lenne az eredmény. De még mindig nem merek hozzányúlni semmihez” – nyomogatja a távirányítót ingerülten Bodorovics János. A lakásban szinte minden elektromos berendezés tönkrement a hatalmas túlfeszültség hatására.
„Érthetetlen, de óriási szerencse, hogy legalább a mélyhűtőnk működőképes. Egy disznó és harminc kacsa van benne. Mit kezdenék most hirtelen ezzel a sok hússal? Korábban, ha nem fért valami a fagyasztóba, a szomszédokhoz vittük át, de most ők is ugyanígy jártak” – folytatja a férfi.
Közben egy idősebb asszony tűnik fel az ajtóban. „Éppen kávéztunk, amikor egy nagy pukkanást hallottunk. Kiszaladtunk az udvarra, akkor láttuk, hogy füstöl a villanyóra doboza. Olyan hangot adott ki, mintha hegesztenének” – meséli.
Az udvaron az egyik szomszéd, Kovács Tibor álldogál. Mellette, a kerítésre terítve egy rongyosra égett ruha. „Ezzel oltottuk el a szemben lévő ház villanyóráját, úgy lángolt, mint a fáklya. A pulóverem viszont megsemmisült – forgatja körbe az égett lyukakkal tarkított ruhadarabot. A fiatal férfi azt mondja, el van keseredve, mivel tönkrement a televíziója, a mikrohullámú sütője, a vízmelegítője és a hűtője is, biztosítása viszont nincs.
Lángok csaptak ki a mixerből
Az utcán három férfi beszélget, egyikük éppen azt meséli, ők szerencsésebbek másoknál, náluk csak a kisebb műszaki cikkek „szálltak el”.
„A mikrohullámú sütő, a DVD-lejátszó, a konyhai mixer ment tönkre. A lányom éppen süteményt sütött, a tésztát keverte a robotgéppel, amikor lángok csaptak ki a mixer két oldalán. Óriási szerencse, hogy nem esett baja, meg is halhatott volna” – mondja Antal András.
„Ha hiszitek, ha nem, nálunk kitekerte a foglalatból a villanykörtét – fűzi hozzá egy másik férfi. – Amikor az áramszolgáltató helyreállította az áramellátást, minden berendezést úgy dugtunk vissza a konnektorba, hogy előtte imádkoztunk, bárcsak működne. Szerencsére a többsége működőképes maradt.” Harmadik társuk állítja: az elektromos vezetékek világítottak a falban.
Varga János Lajos polgármesternek a mobiltelefonja bánja a szerdai balesetet, ugyanis éppen töltötte, amikor a hálózat hirtelen túlterhelődött. „A sofőrünket nemrég küldtem el, hogy vegyen egy hordozható gázmelegítőt, mert az orvosi rendelőben nincs rendelés, nem tudnak ugyanis fűteni” – mondja a faluvezető.
Mint kiderül, három közintézmény berendezései is károsodtak. „A polgármesteri hivatalban mindannyian azért szorítunk, hogy az önkormányzat számítógépein tárolt adatok megmaradjanak, ha elvesznek, az egyenlő a katasztrófával” – kesereg.
Egy kidőlt fa volt a „felelős”
Mint elmondja, egy önkormányzati területről kellett kivágatniuk az elöregedett, veszélyesé vált fákat, amelyek gyökerei már az utat is megrongálták. A faanyagot az önkormányzattól „lábon” megvásárolta egy vállalkozó, aki egy másik alvállalkozót bízott meg a fakitermeléssel. A fa kidőlését irányító gép hidraulikacsöve egyszercsak szétdurrant, ezért szakította le a magasfeszültségű vezetéket a kidőlő fa egyik ága. A vezeték pedig éppen a helyi villamos hálózatra esett, jelentős túlterheltséget okozva ezzel. Az előírt feszültség többszöröse terhelődött a villamos berendezésekre.
„Villanyórák gyulladtak ki, elektromos berendezések robbantak fel, van, ahol az egész házban újra kell építeni a hálózatot, mert elégtek a falban a vezetékek” – idézi fel a történteket a polgármester. Kihívták a tűzoltókat is, néhány házhoz pedig a polgármesteri hivatalból vitték el a porral oltókat. A kárfelmérés elkezdődött, a villamos hálózat túlterhelése 31 épületben okozott kisebb-nagyobb károkat.
„Szerdán este az egész falu tele volt az ÉMÁSZ járműveivel, a körülményekhez képest tényleg gyorsan helyreállították az áramszolgáltatást” – mondja a faluvezető. Annak érdekében, hogy minél előbb visszatérjen az élet a rendes kerékvágásba, az önkormányzat megelőlegezi a károk helyreállítását, amelynek pontos összegét még nem ismerik.
„Az emberek többsége ugyanis olyan szegény, hogy hirtelen talán 2000 forintot nem tudna előteremteni” – indokolja a döntést a polgármester. A település később a kárt okozó vállalkozó felelősségbiztosítása alapján igyekszik rendezni a kárt.
