Belföld

Elmaradt filmünnep nyomában

Szőts István, a legendás filmrendező röpiratának címe alatt kiált most a filmművészetért Báron György az ÉS-ben.

„Röpirat a magyar filmművészet ügyében” – a fiatal Szőts István írt szenvedélyes röpiratot a háború végnapjaiban, amikor Budán még dörögtek a fegyverek, és az utcákon temetetlen hullák hevertek. Nagyratörő álmait fogalmazta meg az akkor már világhírű rendező a magyar nemzeti kultúra, s ezen belül a magyar filmművészet újjáépítéséről – írja most Báron.

„Írását eljuttatta az akkori legfőbb döntéshozókhoz, de választ nem kapott rá, talán el sem olvasták. A politikusok „szabadságot hirdettek, de zsarnokságra készültek” – állapítja meg keserűen –, a szakma pedig „a zsákmányra koncentrált”. A Röpirat minden szava fájdalmasan aktuális ma is.”

Úgy véli, hogy bár most nem pusztított háború, mégis a néhány éve még nemzetközi reflektorfényben fürdő magyar film ma romokban hever… „Fél évszázados hagyományt megtörve az idén nem lesz Filmszemle, mert nem készültek filmek.” Az új finanszírozó pénzéből egy film sem került a nézők elé. Tavaly a fapados szemlére még eljött a szakma három legfontosabb figyelője, teszi hozzá Báron, „hogy kifejezze csodálatát a magyar film értékei iránt, s értetlenségét, hogy miért kell ezt szétzúzni, s bevezetni – a Filmalap vezérigazgatójának kifejezésével – a „rendszerváltást”.

Csakugyan „rendszerváltás esett”, véli a szerző, hozzátéve, „csak épp nem az egypártrendszerű centralizált kulturális modellt váltotta fel a demokratikus modell, (…) hanem ellenkezőleg: a széles szakmai konszenzussal létrehozott önigazgatásos struktúrát cserélték fel a politikai kinevezésen és kegyencrendszeren alapuló szisztémára”.

Az idén elmarad a magyar film ünnepe, zsúfolt házakkal, heves vitákkal, véli, s keserűen jegyzi meg: „Filmekről írnék a legszívesebben most is, ha lennének, nem jókedvemből foglalkozom helyettük az áldatlan helyzettel, s tekintek szét a romokon, hanem azért, mert nem maradt más választásom, mint eltűnődni, hogyan jutottunk idáig…”

Csakugyan ezt teszi: végignéz az elmúlt évtizedeken, benne a rendszerváltozás utáni időszakon, a Magyar Mozgókép Közalapítvány működésén is.

 

(A teljes cikk az ÉS-ben olvasható!)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik