„Mindent összefoglalva kissé elsietettnek látom az értekezést, éppen ezért hiányosnak” – írta 1991. április 10-én a Semjén Zsolt által beadott disszertációról a másodbíráló, Csanád Béla. A másik bíráló, Lenhardt Vilmos professzor is kritikus volt, ennek ellenére mindketten továbbengedték szóbeli védésre a munkát.
Amint arról a hvg.hu beszámolt, Semjén Zsolt a 20. századi ezoterikus mozgalomról, a New Age-ről írt dolgozatának jelentős része más munkák átvétele, átfogalmazása, illetve fordítása. A miniszterelnök-helyettes 1984 és 1990 között volt a budapesti Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia civil hallgatója.
Semjén főleg Helmuth von Glasenapp Az öt világvallás című, magyarul is olvasható munkájából merített, de a Stadt Gottes című német nyelvű katolikus magazinban 1989-ben megjelent Der Traum vom „New Age” (A „New Age” álma) című háromrészes cikksorozatból, illetve a brit Lewis Spence The Encyclopedia of the Occult (Az okkultizmus enciklopédiája) című könyvéből is vett át részeket.
A miniszterelnök-helyettes közzétette azokat a dolgozatait, amelyekről felmerült, hogy nem saját munkája, illetve kétszer is beadta ugyanazt az anyagot. A kormányfő sajtóirodája jelezte, következményekkel kell számolnia, aki plágiumvádakat terjeszt.