A hvg.hu vizsgálata szerint második Orbán-kormány első számú miniszterelnök-helyettese megfelelő hivatkozások nélkül használta fel mások munkáit laurea (szó szerint: babérkoszorús, vagyis doktori) dolgozatához, amelyet 1990-ben fejezett be. Idén nem ez az első hazai plágiumgyanú, áprilisban Schmitt Pál az államfői tisztségről mondott le, miután a hvg.hu-n cikk jelent meg, hogy Schmitt plagizálta a doktoriját.
Semjén Zsolt 1984 és 1990 között volt a budapesti Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia civil hallgatója. A doktori fokozatot 1991-ben summa cum laude, azaz kitűnő minősítéssel szerezte meg. A New Age kihívása és az evangelizáció lehetősége témjában írt szakdolgozata azonban a hvg.hu számításai szerint jelentős részben más munkák átvétele, átfogalmazása, illetve fordítása – írta a hvg.hu.
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője “nyilvánvalóan politikai indíttatású támadásnak” nevezte a cikket. Az írás megjelenése után gyorsan kiadott közleményében Havasi leszögezte: “a plágiumgyanú emlegetése nagyon súlyos vád, amiért az ezt terjesztő sajtóorgánumoknak jogi felelősséget kell vállalniuk!” A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy “mind a dolgozat elfogadása, mind átminősítése mindenben megfelelt a vonatkozó törvényi szabályozásnak”.
Fotó: kummer János
A hvg.hu cikke szerin Semjén jelentős mértékben merített a német vallástörténész, Helmuth von Glasenapp Az öt világvallás című, magyarul is olvasható munkájából. A lap számítása szerint ez a dolgozat valamivel több, mint egyhatodát teszi ki. A cikk szerint Semjén sok esetben egy az egyben vett át szövegrészleteket, máskor kisebb változtatásokat hajtott végre: elhagyott szavakat, szinonimájukkal cserélte fel azokat vagy megfordította a szórendet.
Ezen felül felhasználta a német Stefan Üblacknernek a Stadt Gottes című német nyelvű népszerű katolikus magazinban 1989-ben megjelent Der Traum vom „New Age” [A „New Age” álma] című cikksorozatát. is – közölte a lap. A Semjén a háromrészes cikk mintegy háromnegyedét használta fel különböző formában: ez jelenthet hivatkozás nélküli szó szerinti fordítást, máskor rövidítést.
A német nyelvű cikksorozat használata azért is furcsának találta a hvg.hu, mert a miniszterelnök-helyettes hivatalos életrajzaiban nem tesz említést német nyelvtudásáról – ezekben kizárólag az angol nyelv ismeretéről számol be. „Közvetlenül felhasznált irodalom”-ként viszont a Stadt Gottesben megjelent cikkeken felül további öt német nyelvű munkát is feltüntetett – írta a hvg.hu.
Semjén harmadik forrása Lewis Spence-nek az okkultizmussal foglalkozó, 1988-ban megjelent angol nyelvű enciklopédiája, amelyből ídézőjelek nélkül emelt át szócikkeket dolgozatába Semjén, bár igaz, hogy egy kivétellel mindegyik szövegrészlet végén van egy-egy, Spence művére utaló lábjegyzet – közölte a hvg.hu. Ugyanakkor a politikus több helyen is félrefordít a lap szerint.
A dolgozat végén mindhárom művet megemlítette Semjén, mint amelyeket “vezérfonalként használt”, vagy amelyek “gondolatmenetére támaszkodott”. A hvg.hu szerint azonban az eredeti szövegek felhasználása jóval túlmegy azon, amit ő „gondolatmenetre támaszkodás”-ként vagy „vezérfonalul használás”-ként írt le, hiszen különböző formában idézőjelek nélküli szövegátvételekről van szó.
A Blikknek a miniszterelnök-helyettes képtelenségnek nevezte, hogy plagizált volna doktori dolgozatában. Azt mondta, professzoraival a dolgozat végén hivatkoztak forrásaikra. Semjén Zsolt a bulvárlap hívásából tudta meg: plágiummal gyanúsítják, amire azt mondta: teljes képtelenség, maga a feltételezés is meghökkentő!
