Két évvel ezelőtt 7 millió tonna árut rakodtak a dunai hajókra a magyar kikötőkben 9452 fuvar volt vagyis ennyi teherhajó-járat közlekedett 2010-ben az országban – árulta el nekünk Vass Pál, a Budapesti Gazdasági Főiskola szakértője.
A Rábaközben az elmúlt néhány hónapban, a magas hőmérséklet és a kevés csapadék hatására folyóink egyre apadtak.
Németh József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megbízott vezetője néhány hete azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy az alacsony vízállás miatt azonnali beavatkozásra egyelőre nem volt szükség a Dunán, ám ha a szárazság miatt tovább romlik a helyzet, akkor hajózási korlátozásokra kell számítani.
Tájékoztatása szerint a Mosoni-Duna alsó szakaszába Rajkánál az előírttal közel megegyezően mennyiségű, másodpercenként 30 köbméternyi víz érkezik. A betorkolló vízfolyások közül a Lajta és a Rábca vízhozama az időszaknak közel megfelelő értékű, míg a Rába másodpercenként 15 köbméteres hozama a sokéves augusztusi érték 80 százaléka.
Bár a vízhozamok alapvetően elmaradnak az átlagtól, nem tekinthetők kiugróan alacsonynak – jegyezte meg a szakember. Közlése szerint a Mosoni-Duna alacsony vízszintjét elsősorban a dunai medersüllyedések következtében kialakult alacsony dunai vízállás okozza. Emiatt a folyó szintje mintegy egy méterrel alacsonyabb Győrben, mint három évtizede.
Németh József szerint a Duna vízhozama nem számít extrémen alacsonynak: jelenleg az időszaknak megfelelő átlag mintegy 60 százalékát teszi ki.
Szeptemberre leállhatnak a hajók?
A Duna jelenleg még hajózható, de a tartós szárazság miatt rohamosan romlik a helyzet, és ha így megy tovább, szeptember közepére leállnak a teherszállító hajók – olvasható a Magyar Hajózási Országos Szövetség tájékoztatójában.
„Most még folyik a hajózás, de a hajók kisebb merülése érdekében már csak könnyítésekkel, ami plusz költséget jelent az áru átrakása miatt – fejtette ki Szalma Botond szerdán az MTI-nek korábban. Hozzátette, hogy ha sokat veszít a hajó a merülésből, akkor egy idő után gazdaságtalanná válik a hajózás, mert nem térül meg az üzemanyag, illetve a személyzet költsége. Tíz centiméterenként 80-100 tonna áru vész el, azaz ennyivel kevesebbet lehet berakni.
A MAHOSZ elnöke elmondta, hogy az Al-Duna most még jól járható, de a német szakaszon egyre rosszabb a helyzet, és elképzelhető, hogy két hét múlva már nem tudnak a hajók onnan elindulni, így leállhat a vízi szállítás. A leállás veszélyezteti a magyar külkereskedelmet is, különösen a most induló gabona exportot – tette hozzá. Szalma Botond úgy vélte, hogy ha továbbra is tartós lesz a meleg, és nem esik eső a vízgyűjtő területeken – Ausztriában, Németországban – akkor veszélybe kerülhet a turista hajók közlekedése is. Ezek merülése azonban alacsonyabb, mint a teherszállító uszályoké, így egyelőre biztonsággal közlekednek.
Egyre gyakrabban jönnek a figyelmeztető jelek, hogy oda kell figyelni a Dunára – mondta a MAHOSZ elnöke, hozzátéve: nem elsősorban a hajózás miatt, amely csak a haszonélvezője a folyónak, hanem előbb-utóbb az ivóvíz szempontjából lesz lényeges ez a kérdés. Véleménye szerint szükség lenne a nagymarosi és a másik két meg nem épült vízlépcsőre, amelyekkel kiszámíthatóbb lenne a vízjárás.
A Budapesti Közlekedési Központ kedden közölte, hogy a Duna folyamatos apadása, valamint alacsony vízállása miatt szerdától bizonytalan ideig nem közlekednek egyes hajójáratok Budapesten, illetve néhány kikötőnél nem kötnek ki.
A víz utánpótlásához és a vízszint megtartásához vízlépcsőrendszerre lenne szükség. Németországban a Duna teljes, az országra eső szakaszán megoldották, hogy hajózható legyen a vízszint – tudtuk meg a szakembertől.
Villamos energiát termelhetnénk
Megfelelő vízmélység átlagosan 2,5 méter lenne. Ezen már a nehezebb teherhajók is át tudnak haladni. Az állandó és egyenletes vízmennyiség a villamos energia termelését is megkönnyítené. Szakértők szerint a hasznosítható vízerő hazánkban közel 1000 megawatt, ami persze sokkal több mint a megtermelt energia. A folyók szerinti megoszlás a következő: a Duna 72, a Tisza 10, Dráva 9, Rába és Hernád 5 százalékban lenne kihasználható energiatermelés szempontjából. A Dunán és a Dráván hazánkban nincs és a közeljövőben sem várható villamosenergia termelésre szolgáló létesítmény, a Tiszán a tiszalöki és kiskörei vízerőmű található melyek 11,5 és 28 megawatt teljesítményűek. A Rábán és a Hernádon kis illetve törpe vízerőmű működik.
A megújuló források közül a vízenergia 87 százalékot tett ki 2007-ben Európában. A kontinensen a legjobb adottságokkal Svájc és Ausztria rendelkezik. Az összes termelésben az únió 27 országában a vízenergia 2006-ban kevesebb mint 15 százalékot ért el.
Képeink szlovákiában, a Bősi Vízerőműnél készültek, fotók: Takács Zsolt
