A rendszerváltó országokban még mindig rövidebb életre lehet számítani – derül ki az Eurostat friss demográfiai adatgyűjteményéből. Ha ugyanis megnézzük, hogy mely európai államokban a legalacsonyabb a várható élettartam, akkor azt lehet látni, hogy kizárólag a rendszerváltó országokban.
A legrosszabb helyzetben Moldávia van, ahol átlagosan 69 évnyi élet vár a legfrissebb adatok szerint a mai gyermekekre. Ukrajna, Litvánia, Lettország és Azerbajdzsán követi. Bulgáriában és Romániában 2010-ben 73,5 év volt a várható élettartam. Mi a szerbekkel focizunk egy ligában: előbbiek 73,9, Magyarországon pedig átlagosan 74,1 év vár a mai kétévesekre. Szlovákiában 75, Lengyelországban és Horvátországban 75 illetve 76 éves kor elérése számít átlagosnak. A csehek ebben is erősek: 76,9 évig élnek várhatóan a mai kétévesek.
Ezzel szemben 77 évnél hosszabb életet Szlovénia kivételével csak a régi kapitalista demokráciákba született gyerekek remélhetnek. Nem túl meglepő módon az abszolút rekordot Svájc tartja, ahol 81,9 éves korukig élhetnek átlagosan azok, akik 2010-ben jöttek a világra. Ettől alig marad el Spanyolország és Olaszország. A városi franciák 81,2 évre számíthattak, míg a vidékiek ennél pár hónappal kevesebbre. A skandináv államokban se rossz a helyzet, Svédországban és Norvégiában is 80 éven túl élhet a társadalom jelentős része – s a finnek is csak fél évvel remélhetnek kevesebbet.
A várható élettartam egyébként Moldáviát és Azerbajdzsánt leszámítva minden országban nőtt az előző évhez képest, s kisebb-nagyobb kilengésekkel 2001 óta folyamatosan nő minden európai államban. Ebben az időtávban Észtországban nőtt meg a leginkább a születéskor várható élet hossza: 70-ről 75 évre, azaz 7 százalékkal. A második legtöbbet javító állam Írország volt (5 százalékkal 79 évre kúszott fel), s nem sokkal maradtak le az észtek mellett szintén nagyon sikeres rendszerváltóknak számító szlovének sem.
Ugyanakkor sokat elárul a többi rendszerváltó társadalom mindennapjairól, hogy a legtöbb rendszerváltó országban – így Magyarországon is – lassabban nőtt az elmúlt évtizedben a várható élettartam, mint a legtöbb régi kapitalista államban. A britek, akik 2001-ben már eleve 77,7 évre számíthattak, 2010-ig ezt 3 százalékos javulással felhúzták 80 évre. Ezzel a visegrádi országok közül egyedül a csehek tudtak versenyezni, akik 74,7 évről javították hasonló mértékben az életük várható hosszát. A magyar lakosság 2010-ben 2,7 százalékkal – pontosan két évvel – remélhetett hosszabb életet, mint tíz éve.
