Hatalmas tapsviharral köszöntötték a szegediek Zsédenyi Adriennt és Szirtes Edina Mókust kedd este a Városháza udvarában. A két énekesnő 10 éve ismeri egymást, hiszen a szegedi származású Mókus több Zséda-dal szerzője. A koncert előtt a Szeged24-nek sikerült elcsípnie a két sztárt egy kis interjú erejéig.
Tíz éve jó barátok, két különböző zenei stílust képviselnek, mégis kiegészítik egymást a színpadon. Hogyan jellemeznék a közös munkájukat?
Szirtes Edina Mókus: Két teljesen más zenei világ találkozik a mi közös produkciónkban, ettől érdekes a koncert. Öröm és egyben kihívás is Zsédával együtt dolgozni, nem is értem, hogy eddig miért nem jutott eszünkbe a közös koncertezés.
Zsédenyi Adrienn: Ez igazából Mókus koncertje, én csak vendégelőadó vagyok, de nagyon örültem a felkérésnek. Tisztelem a munkáit, épp ezért kértem fel, hogy a készülő ötödik nagylemezemen is dolgozzunk együtt. Három dal is felkerül majd az albumra, amit ő írt.
Hogyan szól a popzene vonós négyesre átírva?
Zséda: Furcsa, de nem érzem hiányát se a dobnak, se más hangszereknek. Úgy gondolom, hogyha egy dalt egyetlen zongorán el lehet játszani, akkor megállja a helyét. Van is egy külön műsorom, ahol például a Motelt, a Fekete rúzst és még sok más dalomat zenekar nélkül, egy darab zongora kíséretében adom elő. Nagyon érdekes, ahogy Mókus áthangszerelte a zenémet, mert azok így a pop és a kamaradalok hangulata között ingáznak. Szeretek vele együtt dolgozni, mert mindig sikerül más dimenzióba áthelyezni a számaimat.
És mit szólnak a koncert helyszínéhez?
Mókus: Tulajdonképpen Száz Krisztina zenei referens miatt vagyunk itt, mert nemcsak Zsédával, de vele is régóta barátok vagyunk, ő a koncert és a Muzsikáló Udvar szervezője is.
Zséda: Többször is felléptem már ebben az udvarban, s ez a hely fantasztikus akusztikával bír. Remek a hangosításunk is, de itt szárnyalnak a hangok komoly technikai felszerelés nélkül is. Különleges esték emlékei maradtak meg bennem Szegedről, a városházi udvarról, mint amikor például még a Cotton Club Singersszel léptem fel. A ma este azért is fontos számomra, mert az együttes egyik alapító tagja, László Boldizsár is eljön meghallgatni, s már nagyon vártam a találkozást.
Ennyi év színpadi szereplés után izgulnak még?
Mókus: A válasz egyértelműen igen. Nem volt még olyan fellépésem, ahol ne lett volna bennem legalább egy pici drukk. Ez egy olyan dolog, amire nincs megoldás, csak azt lehet megtanulni, hogy hogyan lehet ezzel együtt játszani.
Az előbb említés esett egy új albumról…
Zséda: Igen, az év végén fogom meglepni a rajongóimat egy új lemezzel, aminek a Legyen úgy című dalom az előfutára. Továbbra is a tőlem megszokott, könnyűzenei, popalbumot készítettem, mert én hiszek ebben a műfajban. Talán ezzel a fajta zenével lehet a legtöbb embert elérni. Nem üzeneteket szeretnék közvetíteni, csupán az emberek érzelmeit szeretném megmozgatni. Így nagy műfaji eltérésre nem lehet számítani, csak korszerűbb lesz elődeinél, és valami újdonságot csempészek majd bele.
Mókus: Nemrég jelent meg két legújabb albumom, a Szirtes Edina Mókus és a Tao, valamint a Szerelmesezős, de ősszel ismét egy új lemezzel készülök, ami még nagyon titkos. De annyit elárulhatok, hogy Müller Péter dalszövegíróval dolgozok együtt a dalokon.
A Legyen úgy című videoklip januárban készült el, s pár hónap múlva Madonna hasonló videoklippel rukkolt elő. Csitultak már a kedélyek ez ügyben?
Zséda: Egy kicsit fel lett fújva ez az egész videoklipügy, de jót mulatok magamban rajta. Még novemberben felkértem a Kazaky táncegyüttest, hogy szerepeljenek az új dalom klipjében. Az együttműködés sajnos nem jött létre, ők inkább a pár hónappal később megjelenő Madonna Girl gone wild című videójában szerepeltek. Szóval, ha valami hasonlóságot kell keresni a két videóban, az csak a Kazaky lehet, ugyanis az ő táncuk inspirálta a klipemet. De nagyon jól esik, hogy magyar kereteken belül olyan videokliept sikerült a piacra dobnunk, mint amilyet a tengerentúlon is csinálnak.
Van olyan dal, amit külön a ma estére írtak?
Mókus: Mivel már régóta dolgozunk együtt, így voltak olyan számok, amiket közösen énekelünk. Mint ahogy Zséda is megtanulta az én dalaimat, úgy én is megtanultam az övéit. Kiválasztottunk öt kedvencet, amit színpadra vittünk. Van közte egy francia kis dalocska, amit nem hegedűvel, hanem egy melodikával kísérek, ami egy aerofon hangszer. Egyszerűen fantasztikus rajta játszani, nagyon imádom és nagyon humoros is. Tökéletesen illik a dalhoz.
Zsingor Tünde
