Akár félmillió forintra is büntethetik azt, aki az átvett tértivevényes levél ellenére nem megy el a kötelező tüdőszűrő vizsgálatra, pedig a környezetében már volt tbc-s beteg. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Facebook-oldalán hívta fel a figyelmet, hogy – a betegek számának emelkedése miatt – több megyében és a fővárosban is kötelező tüdőszűrést rendeltek el az illetékes tiszti főorvosok az elmúlt hónapokban. A lakosság tájékoztatása a jegyzők kötelessége, de az érintettek írásos, névre szóló értesítést is kapnak.
Az ÁNTSZ a honlapján folyamatosan frissíti a kötelező tüdőszűrést elrendelő népegészségügyi szervek listáját. Eszerint jelenleg Budapesten, Pest, Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több településén, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes területén van érvényben a határozat.
Míg Budapesten, valamint Pest megyében Erdőkertes, Isaszeg, Pécel településeken az érintetteknek ez év június 30-ig kell elmenniük tüdőszűrésre, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakosai számára 2013. május 7-ig írták elő a kötelező vizsgálatot.
„A kötelezően előírt vizsgálatok célja, hogy már akkor kiszűrjük a betegséget, amikor annak egyébként még nincs tünete. Így rövidebb idő alatt, nagyobb hatékonysággal lehet kezelni a tüdőbajt, és a betegeknek is nagyobb az esélyük a gyógyulásra. Tulajdonképpen ez egy virtuális felhívás a lakosság érdekében” – válaszolta a Hír24 megkeresésére Ócsai Lajos, az ÁNTSZ járványügyi főorvosa.
A kötelező tüdőszűrő-vizsgálat ingyenes, és nem szükséges hozzá beutaló. A kiértesítéssel vagy anélkül, a személyi igazolvánnyal közvetlenül is lehet jelentkezni a tüdőszűrő állomáson. Annak viszont, aki nem az állandó vagy ideiglenes lakhelye szerinti intézetben végeztetné el a vizsgálatot, ezer forint körüli összeget kell fizetnie.
| Javultak a mutatók, de még így is sok a beteg |
|
A kötelező tüdőszűrést azokon a helyeken rendelik el, ahol a tuberkulózisos betegek száma 100 ezer lakosból meghaladja a 25-öt. Ezeken a részvételi arány megyénként változó, általában 35-70 százalék között mozog, pedig 75-80 százalékos részvételi arányra lenne szükség a betegség elleni érdemi beavatkozáshoz – közölte Ócsai Lajos. A főorvos elmondta: a betegség előfordulásának gyakoriságát vizsgálva országosan javultak a mutatók, 100 ezer lakoshoz viszonyítva az új esetek száma 20 körül van. A Dunántúlon 100 ezer lakosból hét az új beteg, a keleti megyékben – például Borsodban – a 30-at is meghaladja ez a szám. Az elrendelt szűrővizsgálatokra azok a 30 évesnél idősebb lakosok kötelezhetők, akik a vizsgálatot elrendelő megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv területén huzamos jelleggel tartózkodnak. A szűrővizsgálat alól azok mentesülnek, akik egy éven belül ilyen vizsgálaton igazoltan részt vettek, illetőleg a tüdőgondozó intézetben gyógykezelés alatt állnak. |
Nem érdekük a kórházaknak a szűrés
Annak, aki nem szeretne mélyen a zsebébe nyúlni, és kifizetni az akár több százezres bírságot, igyekeznie kell. A Hír Tv információi szerint Debrecenben tavaly például 350 ezer embert kellett megszűrni egy év alatt. Ehhez azonban kevés az orvos, lassan haladnak, annak ellenére, hogy a megyében az érintettek alig több mint fele vett részt a kötelező vizsgálaton.
“Egy felvételt két, egymástól független orvosnak kell véleményeznie, akik, ha úgy ítélik meg a szűrés alapján, hogy indokolt, visszahívják a betegeket további vizsgálatokra. Amellett tehát, hogy rendelnek a tüdőgondozókban, filmeket is elemeznek, ez adhat okot az esetleges lassúságra” – magyarázta portálunknak Sándorné Dr. Kohut Zsuzsa, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének járványügyi osztályvezetője. A Hír24 felhívott több budapesti tüdőszűrő és tüdőgondozó intézetet, a fővárosi szakrendelőkben nem találkoztak hasonló problémával.
Az orvoshiány mellett az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát is hátráltatja a kórházakat. Az intézményeknek ugyanis nem érdekük, hogy szűrjenek, mivel a korlát miatt csak meghatározott mennyiségű vizsgálatra kapnak pénzt az egészségbiztosítótól. Ha a keretet túllépik, a pénzt máshonnan, például a gyógyító tevékenységtől kell elvenniük. Igaz, ez kizárólag azokra a megyékre és kórházakra vonatkozik, ahol az ÁNTSZ nem rendelte el a kötelező tüdőszűrést. A többi intézmény mentesül a korlát alól.
Egymást fertőzik
Bár a szakemberek elismerik, hogy – más szűrésekhez hasonlóan – a tüdőszűrés finanszírozását is ki kellene venni a korlátozás alól, ez azonban szerintük kormányzati döntés. Ahhoz szintén rendeletmódosítás kellene, hogy azt büntessék, aki abbahagyja a kezelést, pedig ennek súlyos következménye lehet. Úgy tudjuk, nemrég ez megtörtént, és egy hónapokkal ezelőtti, hosszas előkészítés után keresztülvitt jogszabály-módosítás szerint a jövőben kényszergyógykezelésre kötelezhetik az együttműködést megtagadó, a gyógyszereket nem szedő, kezelésekre nem járó betegeket.
Borsodban 2010-ben jelent meg a tbc-nek az a változata, amit a jelenleg használt gyógyszerekkel nem lehet gyógyítani: az első áldozata egy tizenhat éves lány volt, aki édesapjától kapta meg a betegséget. Ócsai szerint ez a példa is jól mutatja, mennyire fontos, hogy még idejében diagnosztizálják a betegséget és az érintettek ne terjeszthessék a fertőzést. A betegek nagy része azonban – főként a szociálisan hátrányos helyzetűek – nem együttműködőek. Előfordul, hogy a jó esetben is 4-6 hónapig tartó gyógykezelést el sem kezdik, vagy már az elején abbahagyják, ezzel pedig környezetük egészségét veszélyeztetik – tette hozzá a járványügyi főorvos.
