Belföld

Parlament előtt Schmitt Pál lemondatása

Az Országgyűlés a köztársasági elnök távozását nem kényszerítheti ki, csak kérheti. Parlament előtt az indítványok.


Fotó: MTI/Kovács Attila

Országgyűlési határozatban mondatná ki az MSZP, hogy Schmitt Pál méltatlanná vált az államfői posztra. A Mesterházy Attila, Hiller István és Tóbiás József által jegyzett előterjesztés szerint a parlament először megállapítaná, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök tisztségére méltatlan, majd felkérnék az államfőt, hogy tisztségéről haladéktalanul mondjon le.

A szocialista képviselők indoklásukban emlékeztetnek arra, hogy a köztársasági elnök alkotmányos feladata „kifejezni a nemzet egységét…”, ami komoly felelősség. A legfőbb közjogi méltóságnak példaképpé kell válnia és megőriznie tisztsége tekintélyét. Schmitt Pál méltatlanná vált a tisztségre, ezért arról le kell mondania. Az Országgyűlés a 1emondást nem kényszerítheti ki, ezért a „köztársasági elnök urat e határozattal kéri fel a lemondásra”.

Molnár Csaba országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció alelnöke szintén kezdeményezte, hogy az Országgyűlés határozati javaslatban kérje fel az államfőt: fontolja meg a köztársasági elnöki tisztségről való lemondását. A képviselő a Háznak szintén csütörtökön benyújtott törvénymódosító javaslattal kezdeményezi, hogy az Országgyűlésnek kétharmados döntéssel lehetősége legyen “az erkölcsi integritásának sérelme miatt lemondott” köztársasági elnök törvény szerint egyébként járó juttatásainak megvonására.

A Fidesz frakcióvezetője szerint a köztársasági elnöki intézmény komolysága miatt kapkodás nélkül, kellő körültekintéssel kell eljárni Schmitt Pál ügyében. Lázár Jánost egy a párt- és kampányfinanszírozásról tartott ötpárti találkozó után kérdezték arról, hogy a legfrissebb fejlemények ismeretében is áll-e még korábbi álláspontjuk, amely szerint pont került a Schmitt-ügy végére, ám Lázár János érdemben nem válaszolt. Megfogalmazása szerint a köztársasági elnöki tisztségről van szó, ezért nincs helye kapkodásnak.

A Jobbik szerint nem a Fidesz, hanem a népharag fogja eltávolítani Schmitt Pált, és most már az a kérdés, hogy ki lesz az utód – jelentette ki az ellenzéki párt szóvivője. Dúró Dóra hozzátette: értesüléseik szerint Martonyi János lehet a következő államfő, akivel azonban Schmitt Pálnál is lejjebb süllyed a Fidesz, hiszen a jelenlegi külügyminiszternek tisztázatlan állampárti múltja van, és amíg ezt nem rendezi, addig köztársasági elnökjelöltnek sem alkalmas.

A Jobbik számára elfogadhatatlan, hogy az új alaptörvény értelmében nem elég 50 képviselő aláírása, hanem az összes országgyűlési képviselő egyötöde állíthat köztársasági elnök-jelöltet. Éppen ezért az ellenzéki párt azt kezdeményezi a kormánynál, hogy közvetlenül válasszák meg Schmitt Pál utódját, vagyis a nép szavazzon az új köztársasági elnökről.

Az LMP indítványozza, hogy az országgyűlés haladéktalanul indítsa meg Schmitt Pál köztársasági elnökkel szemben az úgynevezett megfosztási eljárást – jelentette be Schiffer András. A képviselő arra hivatkozott, hogy az államfő megfosztható a hivatalától, amennyiben elnöki tisztsége során szándékosan törvényt sért.

Az LMP-s politikus szerint amikor Schmitt Pál köztársasági elnökként adott interjúiban fenntartotta azt az állítását, hogy “ez a plagizált dolgozat a saját doktori munkája”, megsértette a szerzői jogról szóló törvényt. Schiffer András hozzátette, hogy az eljárás megindítását a képviselők egyötöde kérheti. Annak során a parlament kétharmaddal dönt arról, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) elé utalja-e az ügyet, és végül az Ab megfoszthatja hivatalától a köztársasági elnököt.

A Kereszténydemokrata Néppárt budapesti elnöke bocsánatkérésre, vagy lemondásuk megfontolására szólítja fel azokat a politikusokat akik az államfő kisdoktorija ügyében “az igazság kiderítése helyett abban ügyködtek, hogyan lehetne eltussolni ezt a botrányt”. Szalma Botond közleményében a fővárosi elnökség nevében üdvözölte a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának döntését Schmitt Pál doktorija ügyében. “Elfogadhatatlan, hogy valaki érdemtelenül birtokoljon egy olyan tudományos címet, amelyet neve megkülönböztetésére is használhat” – fogalmazott, hozzátéve: fokozottan igaz ez olyan személyekre, akik magas állami tisztséget töltenek be.

A Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsa előzőleg 16 igen és 2 nem szavazattal a doktori cím visszavonását javasolta az intézmény szenátusának, amely délután mondja ki a végső döntést az ügyben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik