Belföld

Még mindig rosszul áll a magyar építőipar

24.hu
24.hu

2012. 03. 07. 10:50

Budapesten 5-6 ezer kész lakás áll eladatlanul.

Az EU-n belül Magyarországon a legnagyobb az építőipar visszaesése. A hat évvel ezelőttihez képest a magyar építőipar teljesítménye 65 százalékra esett 2011-ben, míg a román építőiparé az idén 138, a lengyelé 174, a szlováké 111, a szlovéné pedig 85 százalékon áll, a visszaesés miatt akkora az elvándorlás a magyar építőiparból, hogy az a minőségben is érezhető már – mondta Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke az MTI-nek.

Még öt évvel ezelőtt, a 2013-ig tartó uniós költségvetési időszakban szereplő 8 ezer milliárd forintos támogatás 30-40 százaléka volt a becsült építési igény, és az ágazat vezetői azt latolgatták, hogy nem lesz elég munkáskéz ahhoz. Ehhez képest azóta 70 ezerrel csökkent az építőiparban legálisan foglalkoztatottak száma – mondta az elnök.

Miután a válság miatt szinte megszűnt a privát cégek megrendelése, így az állam lett az, amely ellátja munkával az iparágat. Ezeknek a feladatoknak a zöme pedig uniós támogatású projekt, de összértékük jóval kevesebb az előzetesen kalkuláltnál. Az ÉVOSZ számítása szerint 3 ezer milliárd forint értékű építési beruházást halasztottak későbbre vagy mondott le a beruházó.

Az építőipar idei 1700 milliárd forintos teljesítménye – összehasonlító árakon – 45 százaléka a 2006. évinek. Idénre az ÉVOSZ 8-10 százalék termeléscsökkenést várt, de az 10-12 százalék lett. A piaci lakásépítés gyakorlatilag leállt, csak Budapesten 5-6 ezer kész lakás áll eladatlanul. Jövőre talán már a 10 ezret sem éri el az új lakások száma – vélte Tolnay Tibor.

Az iskolaépítés is áll, kórházépítés folyik ugyan, de amíg nem dönt a kormány a fejlesztendő intézményekről, addig nem lesz folytatás. Az irodaépítés mindig is a privát szféra ügye volt, akár a kereskedelmi létesítményeké. Az előbbi leállt, de a kereskedelmi cégek még adtak munkát az építőiparnak, amit most a “pláza stop” törvény szüntetett meg.
Az egyetlen növekedési terület – és ezt mutatja a legutóbbi KSH jelentés is – az út- és vasútépítésé. Ezen belül is a vasútépítés- és felújítás a domináns terület, egy szépséghibával: két cég rendelkezik az ahhoz szükséges speciális géplánccal – mondta az elnök.

Hangsúlyozta, hogy az új közbeszerzési törvényt nagyon várta az ágazat, bár az építőiparnak legfontosabb dolgok – éppen a törvény keretjellege miatt – a végrehajtási kormányrendeletben szerepelnek majd. Ilyen probléma az, hogy egy projekt árbevételét ne lehessen – engedményezéssel – átvinni másik projektre vagy szervezetre. Miután a fővállalkozók a teljes munka 10 százalékát végzik el, az árbevétel nagyobb része nem az övék, hanem az alvállalkozóké. Ezt ne engedményezhesse – például egy bankra – a fővállalkozó – vázolta az ÉVOSZ javaslatát az elnök, amelyről még nem tudható, hogy szerepel-e a rendeletben.

A közbeszerzés problémája szerinte az is, hogy fedezet nélkül is indítható ilyen eljárás, illetve egyre több idő telik el az uniós pályázatoknál a teljesítés és a kifizetés között. A fél évet is meghaladó tartozásba több cég rokkant már bele.
Ismertetése szerint az ágazat árbevétel arányos nyeresége 2-3 százalék körüli, és az éves áremelés soha nem érte el az inflációt. Miután a beépített anyagok 60 százaléka importból származik, ezeknél még az árfolyamveszteséget is kompenzálni kell, tehát romlik a nyereségesség.
Az építőipar megszűnni nem akaró problémája a lánctartozás – emelte ki az elnök, aki kitért arra, hogy az ÉVOSZ elkészítette az ágazati kollektív szerződést, amely meghatározza – szakmánként – a minimálbért, és a legkisebb rezsióradíj is ismert. A lánctartozás egyik oka, hogy a fővállalkozó a minimális rezsióradíj alatt vállalja el a munkát, aminek egyenes következménye, hogy nem fizeti ki az alvállalkozóit. Elegendő lenne az adóhatóságnak néhány építkezésen ellenőrizni az ott dolgozók bérét, máris kiderülne a turpisság – vélte.

A válság rendszerint megrostálja a piaci szereplőket és az állam is egyszerűsíti a piaci szabályokat. Magyarországon mindkettő elmaradt az építőiparban: a közel 100 ezer cég száma nem csökkent, így maradt a 20 ezer egyszemélyes vállalkozás is, az állam pedig inkább bonyolultabbá tette az ágazat szabályait Tolnay Tibor szerint.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Derecske, 2018. június 8.
Aszfaltterítő gép munka közben. A kivitelezés alatt lévő M35-ös autópálya 60-as kilométerszelvényének jobb oldali pályáján, Derecske határában a második aszfaltréteget építik be. 
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.