9 nappal hosszabbította meg az oktatási államtitkárság a felsőoktatási felvételi jelentkezési határidejét: rájöttek, hogy a középiskolások nem rendelkeznek kellő ismerettel a felsőoktatásba lépés új feltételeiről. Így legkésőbb február 24-én éjfélig kell a jelentkezéseket elektronikusan, illetve hagyományos módon – papíron, borítékban – postára adni.
500 pontra nőtt a maximum
Változott a pontszámítási rendszer 2012 januárjától: már nem 480, hanem 500 pont a maximum, ugyanis az emelt szintű érettségiért már nem 40, hanem 50 többletpont kapható. Így a többletpontok maximuma 100-ra emelkedik, hiszen legfeljebb két emelt szintű érettségiért kapható plusz pont. A tanulmányi pontok közé kötelező lesz legalább egy természettudományos tantárgy (biológia, fizika, kémia, földrajz vagy természettudomány) érdemjegyeit is beleszámítani.
Az emelt szintű érettségi újabb szakokon lesz megkerülhetetlen: az erdőmérnöki és az építész egységes, osztatlan képzéseknél, illetve az energetikai mérnöki alapszaknál. Ezen szakokon a felvételhez kötelező lesz legalább egy tárgyból az emelt szintű vizsgát tenni. (Eddig az élő nyelvi alapszakokon, valamint az orvosi, fogorvosi, állatorvosi és gyógyszerészi képzéseken volt csak kötelező.)
2012-ben alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre már nem vehető fel az, akinek a pontszáma nem éri el a 240 pontot. A felsőfokú szakképzésekre jelentkezők esetében viszont változatlan marad a pontszámítás és a bejutási feltételek is (a legjobb tanulmányi eredményeket veszik figyelembe – tantárgytól függetlenül –, illetve már 140 ponttal is be lehet kerülni).
A mesterképzésekre minden intézmény saját maga határozza meg a bejutás követelményeit, ezekre a szakokra általában felvételizni kell, és a pontszámítás is másképp történik, mint az alapszakoknál.
Segítenek a döntésben
A felvételi tájékoztató arra buzdít mindenkit, hogy szerezzen diplomát, és a Felvi.hu még abban is segít a jelentkezőknek, hogy megmondja, az egyes szakok elvégzése után milyen munkákat végezhet majd a frissdiplomás. Emellett önismereti teszteket, pályaorientációs tanácsadó és pszichológus segítségét is felkínálják a döntésképtelen diákoknak.
Fontos lenne, hogy a diákok már a jelentkezés pillanatában tudják: az általuk megcélzott képzéssel el tudnak-e majd helyezkedni, vagy sem. Az Educatio Kft. Diplomás Pályakövetési Rendszerét (DPR) elvileg erre találták ki, az adatok abban nyújthatnak segítséget a jövőben, hogy megtudják a fiatalok, mely szakmára van szükség a munkaerőpiacon, mennyit kereshetnek – azaz érdemes-e kitanulniuk. Emellett a Diplomántúl.hu is munkaerő-piaci szempontok alapján közelíti meg a képzéseket.
Mennyibe kerül egy diploma?
Annak fényében is mérlegelhet a jelentkező, hogy mennyibe kerül a megcélzott képzés, mennyi idő alatt térül meg a tanulásra fordított pénze. A Frissdiplomás.hu összeállításából erre is választ kaphatnak az érdeklődők.
Egy alapszakos diploma (3 éves képzés) 1-2 millió, egy 5 éves mesterdiploma 3-4 millió forintba kerülhet majd átlagosan – ha valaki nem jut be az állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas képzésbe. A keretszámok csökkentése miatt ez nehezebb lesz.
Az egységes, osztatlan jogászképzés állami ösztöndíjas formában csak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen indulhat (összesen 100 diákot vehetnek fel), tehát a többi képzési helyen csak önköltséges formában indul a szak. A közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen az igazgatásszervező és a nemzetközi igazgatás alapképzési szakok nem indulhatnak állami ösztöndíjas formában. Az igazgatásszervező szak közszolgálati ösztöndíjas formában indul az újonnan alakult Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
A gazdaságtudományok képzési területen csak az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati és a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakok indulnak állami ösztöndíjas formában. A társadalomtudomány képzési területen elsősorban a szociális munka, a szociálpedagógia, az informatikus könyvtáros, a kulturális antropológia és a szociológia alapképzési szakokat támogatja egy az egyben az állam. A többi ide tartozó képzést csak speciális esetekben, kis létszámban indítják állami ösztöndíjas formában.
Ezen túl fontos megemlíteni: a magán főiskolák egyáltalán nem indíthatnak ingyenes képzéseket sem alapképzésben, sem egységes, osztatlan képzésben, sem felsőfokú szakképzésben.
Sok egyetem és főiskola ösztöndíjakat alapított, hogy azokra a szakjaikra is „ingyen” járhassanak a tehetséges és/vagy hátrányos helyzetű hallgatók, amelyekre állami ösztöndíjas (vagy részösztöndíjas) helyeket nem osztott nekik a kormány. A felsőoktatási intézmények akcióiról itt is olvashatnak.
