Belföld

Kinek jó a fix bírság? A költségvetésnek.

Elveszik a rendőrök „kegyelmi” jogát, az autósnak meg hiába van húsz év szabálysértés nélküli előélete. Megjelenhet áprilistól a fix összegű bírságolás a közutakon.

A napokban jelent meg, hogy a belügyminisztérium meghatározta azokat a közlekedési szabálysértéseket, melyek esetén április 15-től meghatározott összegű bírságot kell kiszabni.  A minisztérium szerint azért jó az új rendszer, mert egyértelmű miért, mennyi jár.

Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke képtelenségnek nevezte a Hír24-nek a fix összegű bírságok bevezetésének lehetőségét. Mint mondta, már az objektív felelősség intézményének bevezetése kapcsán is voltak fenntartásaik a törvénnyel kapcsolatban. A közigazgatási bírságok körében azonban ezek az utólagos korrekciók után elfogadhatóak és méltányolható intézkedések voltak. Valóban volt olyan igény a társadalom részéről is, hogy a kiemelt esetekben – ha sehogyan sem sikerül a konkrét elkövető kilétét bebizonyítani – legyen felelőse a jogsértésnek.

Ennek nyomán viszont olyan mértékben javultak a baleseti statisztikák, hogy Kovács Kázmér szerint indokolatlan egy ilyen, a jelenlegi törvényi szabályozástól egyébként is teljesen idegen rendszer bevezetése.

Jelenleg, példának okáért, egy 8 napon túl gyógyuló sérüléssel járó (pl. kartörés) kisebb baleset felelőseként, ha az illetőnek van 20 évnyi balesetmentes közlekedési előélete és a szabályszegés során tanúsított figyelmetlenség nem volt durva, nagyjából a fizetése 2-3-szorosára büntetik, figyelembe véve tehát a kereseti viszonyait és az eset egyéb körülményeit is, esetleg a vezetői engedélye is megmaradhat. Az új rendszerben viszont még akkor is, ha csak a rendőr rögzítette a szabálysértést, ütközés nem is történt, a fix büntetés magasabb lehet, mint a fent említett személysérüléssel is járó tényleges baleseti esetben. Kinek jó ez? Legfeljebb a költségvetésnek.

Nem lehet azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy az új szabályozás leértékeli a hatóságok szerepét. A bíró, ha nem kap lehetőséget a körülmények figyelembe vételére, akkor mechanikus feladatokat lát el, jogászi tudása feleslegessé válik . A nemzetközi gyakorlatban sem jellemző az ügyvéd szerint a fix bírságolás, csak szűk, legfeljebb közigazgatási bírsággal nálunk már jelenleg is lefedett körben alkalmazzák.

Mit gondolnak a rendőrök, ha megszűnik a mérlegelési joguk? A jelenlegi rendszerről ugyan azt gondolhatnánk, hogy adott némi hatalmi szabadságot: a törvény ökle mennyire sújtson le. Végh József kriminológus szerint az intézkedésnek inkább örülnek a rendőrök, hogy nem lesz többé alkudozás velük.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik