Az alaptörvénybe ütközik a médiaszabályozás több olyan rendelkezése, amely az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével függ össze.
Az Alkotmánybíróság hétfőn meghozott határozatában azokat az indítványokat bírálta el, amelyek az írott sajtó szabályozásának előírásait kifogásolták.
A testület megsemmisítette a büntetőeljárási törvény több rendelkezését. Eszerint az alkotmányba ütközik, valamint nemzetközi egyezményt sért az az illetékességi szabály, amelynek értelmében egyes ügyekben az a bíróság jár el, ahol az ügyész vádat emel.
Alkotmányellenes továbbá a tanú adatai zárt kezelésének mérlegeléstől függő elrendelése, a százhúsz óráig tartó őrizet, s az, hogy az őrizet első negyvennyolc órájában a védővel való kapcsolatfelvételt jogorvoslat nélkül megtilthatják.
Nem alkotmányos a törvénynek az a kiegészítése sem, amely a nyomozási bíró számára kötelezővé teszi, hogy nyomozástaktikai szempontokra is figyelemmel legyen az eljárásában, továbbá csak bizonyos feltételek teljesülése mellett alkotmányos a büntetőeljárásnak az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt távollétében történő lefolytatása.
Az alkotmánybíróság megsemmisítette az egyházügyi törvényt is, mert a parlamentben, a zárószavazás előtt, lényeges pontokon módosították az egyházi jogállás megszerzésének szabályozását.
A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János már a múlt héten bejelentette, hogy „jogtechnikai megfontolások” miatt visszavonják a törvényt, és még idén, gyakorlatilag változatlan tartalommal elfogadják a jogszabályt.
NMHH: a törvény jó, csak pontosítást kér az Alkotmánybíróság
Célját és rendszerét tekintve alkotmányos a sajtó szabályozása, ugyanakkor a médiaalkotmány és a médiatörvény néhány rendelkezésének pontosítására, kiegészítésére van szükség a sajtótermékek kapcsán. Ilyen témakör például az emberi méltóság, az emberi jogok, a magánélet védelme, a nyilatkozat visszavonásának lehetősége, vagy épp az újságírók forrásainak védelme.
“Az Alkotmánybíróság határozata érdemben nem befolyásolja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának és Médiatanácsának médiaigazgatási eljárások során folytatott eddigi jogalkalmazói gyakorlatát, melynek továbbra is egyik fő célja, hogy elősegítse a szólás- és sajtószabadság érvényesülését” – olvasható a közleményben.
