Fotó: Shutterstock
A férfi az első felnőtt, akit Magyarországon ezzel a kezeléssel hoztak szívátültetésre alkalmas állapotba. A kardiológiai intézetben eddig nyolcszor végeztek műszívbeültetést, de most először felnőttnél. Ofner Péter, a kardiológiai intézet főigazgatója a közrádióban azt mondta: nem nagyobb a kockázat egy ilyen típusú műtétnél a felnőtteknél.
Itthon az első ilyen beavatkozási kísérlet 2008-ban, a Semmelweis Egyetemen történt, de akkor a beteget nem sikerült transzplantálható állapotba hozni a beültetés után. Ezután az Országos Kardiológiai Intézet gyermekprogramjának részeként kezdődtek a műszív kezelések. A gyermekeknél a műszív alkalmazása azért lényeges, mert nekik sokkal nehezebb donorszervet találni, mint a felnőtteknek, így sokkal gyakrabban, akár az esetek 30-40 százalékában is, muszáj a végstádiumú szívelégtelenségben szenvedő beteget ilyen készülékkel átsegíteni a transzplantáció időpontjáig. A kardiológiai intézetben elvégzett nyolc beavatkozásból öt esetben jól sikerült és a gyermeket sikerült transzplantációig juttatni, és az átültetést is jól vészelték át – mondta a főigazgató a 180 perc című műsorban.
A műszívkezelés lényege az, hogy végstádiumú szívelégtelenségben szenvedő, transzplantációra váró betegeknek olyan kezelési lehetőséget biztosítsanak, ami átsegíti őket a donorszerv érkezéséig. Olyan készüléket alkalmaznak, amely tehermentesíti a bal kamrát, vagy mindkét kamrát. Így a beteg meg tudja várni, méghozzá relatíve jó körülmények között, jó keringési állapotban a donorszerv érkezését, ami sokszor több hét, több hónap is lehet.
A beteg érdeke, hogy mielőbb transzplantációra kerüljön – hangsúlyozta Ofner Péter, hozzátéve, hogy ugyanakkor ilyen típusú készülékekkel akár éveket is lehet élni. Ma többféle készülék van forgalomban, és ezeknek egy jó része már lehetővé teszi azt is, hogy a beteget akár tartósan, akár saját családi környezetében élve is ki tudják várni a transzplantációt, sokszor akár éveken át.
Ma már a tébé támogatja a műszív kezelést, de az első műtéteknél még nem így volt. Az állam ugyan kifizette a beültetett készüléket, de az igen költséges működtetésre már nem adott pénzt az OEP. Naponta körülbelül százezer forint csak az üzemeltetési költsége a készüléknek, ami abból adódik, hogy rengeteg vizsgálatot kell végezni, speciális eljárással, ami a készülék működtetésének költségeit meglehetősen megemeli – mondta a főigazgató. Az implantátum, ami a beteg szervezetébe kerül 10 milliós értékű eszköz, és van egy külső készülék is, amely működteti a szívpumpát, annak is magas az ára. Mára már azonban megszületett az a jogszabály, amely lehetővé teszi a műszív finanszírozását.
A kardiológiai intézet főigazgatója úgy véli: most, hogy megvannak a technikai lehetőségek, és megszülettek a finanszírozási feltételei a kezelésnek, nem lehet akadálya annak, hogy Magyarországon is sokkal jobban elterjedjen a műszíves kezelés alkalmazása.
