Kezdjük egy esszenciával.
Novák Előd-interjú, kurucinfo, idén február. Kérdés: „Ugye tudod, hogy holokauszt nem volt, hanem lesz?” Válasz: „Sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánom.”
A „ködös” fogalmazás egyik indítéka vélhetően az, hogy a nemzetiszocialista (és a kommunista) rendszerek bűneinek nyilvános tagadása vagy akár csak jelentéktelen színben való feltüntetése 2010 júliusa óta bűncselekmény és három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
A másik ok pedig az, hogy azért mégiscsak ciki/kontraproduktív a vegytisztán rasszista szöveg. Az Országgyűlésben is illik legalább egy kicsit kódolni, összekacsintani, „ironizálni”, aztán hitetlenkedve tárni szét a kart: „Hát, elképesztő, mit nem adnak a szánkba!”
Nézzünk néhány példát a parlamenti zsidózás műfajából.
Hol a kipád?
„Szánalmasan tetszeni akarnak Izrael urai előtt” – ezt idén februárban olvasta Orbán Viktorra Vona Gábor, a Jobbik elnöke. A mondat apropója az volt, hogy a miniszterelnök izraeli vezetőkkel és a Zsidó Világtanács képviselőivel találkozva befektetésekre ösztönözte tárgyalópartnereit. Vona felszólalására Németh Zsolt külügyi államtitkár készült reagálni, és míg a mikrofonját igazgatta, az egyik jobbikos odaszólt neki: „Biztos nem találja a kipát.”
Vona Gábor / Fotó: MTI
Május harmadikán Gyöngyösi Márton vitte tovább a fáklyát: „Azzal nyilván nem lehet önöket meghatni, hogy mi a Jobbik véleménye Tom Lantosról, erről a magyargyűlölő, cionista, csaló szélhámosról…”
Június huszonnyolcadikán, az egyházügyi törvény tárgyalása során Szávay István volt soron: „Sokszor elmondtuk, elmondom ismét: a Hit Gyülekezetét többek között egyébként részben pont ebbe a kártékony, destruktív, nemzetellenes kategóriába soroljuk be, hozzátéve azt, hogy véleményünk szerint egyébként egy cionista bizniszszektáról van szó, amelyet az államnak semmilyen formában nem szabadna támogatnia. És mivel nem kell támogatnia, éppen ezért szerződést sem kell vele kötnie.”
Szávay beszél, Rozgonyi törülközik / Fotó: MTI
Lenhardt Balázs – Szávay előtt hat nappal – a fociban talált eszközt a zsidózásra: „A mai napig az MTK, mint klub, zsidó identitású klub… és valószínűleg ennek köszönhető, hogy a mérkőzéseiken gyakran feltűnik az izraeli zászló… Azt hiszem, hogy az eddig feltárt tényekből világosan látszik, hogy ennek a csapatnak zsidó identitása van, ezt a mai napig vallják, a többi magyar csapatnak magyar identitása van. Szerintem ebben semmi csoda nincs, hogy a magyar identitású szurkolók nem szimpatizálnak egy idegen, zsidó identitású csapattal.”
A kódkényszert sutba dobva megjegyezte: „Ne legyünk azonban szűkkeblűek, volt oka a magyar futballszerető társadalomnak egyéb szinten is az örömre. Kiesett ugyanis az NB I-ből az MTK csapata. S meg kell mondjam, hogy ez klubhovatartozástól függetlenül a magyar futballszurkolókban osztatlan örömet váltott ki, mert Lipótváros büszkesége, amely a hazai mezőnyben egyébként egy idegen testet képez, sosem volt az átlagszurkoló kedvence.”
Bézból a zsákból
Eztán közel egy teljes hónapot kellett várni arra, hogy végképp
kivezetés a teremből
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának zárónapján, az egyházügyi törvény
tárgyalása során elzsidózta magát a jobbikos Novák Előd. A
képviselő akciója már a Házban is vihart kavart. Az LMP frakcióvezetője,
Schiffer András, és a Fidesz képviselőcsoportjának első embere, Lázár
János bocsánatkérést követelt Nováktól, amiért zsidózása közben „Fónagy
János államtitkárt személyében is megsértette”.
A zárónapot
követően Lázár János az FN-nek adott interjújában kijelentette: „A
Parlamentben nincs helye az emberi méltóságot sértő megnyilatkozásoknak.
Ha mégis előfordul ilyen, azt szankcionálni kell.” Lázár az akár az
egyhavi képviselői fizetésig terjedő pénzbüntetés mellett a vétkesnek a
teremből történő kivezetését és a képviselői jog ideiglenes
felfüggesztését is megfontolandónak tartja.
kibújjon a lenhardti baseballütő a zsákból: a képviselő július huszonegyedikén a Jobbik félhivatalos lapján, a kurucinfón közölt jegyzetet (egy a Magyar Hírlapban megjelent Bayer Zsolt-cikkre reagálva): „Az MTK zsidó csapat, ezért nem szeretjük. Jogunk van hozzá… Egyetért velem a hazai szurkolótársadalom többsége, Újpesttől Kispestig, Zalaegerszegtől Kaposváron át Debrecenig, ha tetszik nektek, ha nem. Az MTK nem csupán alapítása, múltja, tradíciói miatt zsidó, de a jelene is az: Várszegi Gábor a klubtulajdonos és Deutsch Tamás, a Fidesz díszzsidaja a klub elnöke… Az Ajax Amszterdam, a helyi gyémántkereskedők csapata is örökre zsidó marad, hiába játszik benne egyszerre 9-10 néger.”
Csakhogy egyértelmű legyen: Lenhardtnak nem az a baja az MTK-val, hogy rosszul játszik vagy jól, vagy közepesen, vagy durván, netán puhán. Nem. Az a baja, hogy egy (magyar) zsidó alapította a klubot, és ma is találni (magyar) zsidó származásúakat a vezetésében.
Ezt nevezik antiszemitizmusnak.
Közírói munkásság terén is domborít a párt. Hegedűs Lórántné május másodikán egy publicisztikában mixelte a következő kijelentést: „Itt
az idő, hogy végre kimondjuk: izraeli honfoglalás zajlik hazánkban. Ez
tény, bizonyítékul elég csak az izraeli tőkebefektetések,
ingatlanfejlesztések gyakorlatilag kizárólagos magyarországi
egyeduralmára gondolnunk. S ennek egyfajta biológiai fegyvere a
cigányság. Eszközként használják őket a magyarság ellen, csakúgy – hogy
egy kézenfekvő hasonlattal éljünk -, mint a hókotró a homloktoló
lapátot.”
fradi versus MTK
Akit érdekel egy testes, alapos elemzés a futball és a társadalmi identitás összefüggéseiről, lesz szíves azonnal idekattintani. Megéri.
Két mozit is idelinkelünk, színesítendő a képet. Az első egy köztévés interjú, melyben Vona Gábor lezsidózza, egyúttal kiakasztja az amúgy sztoikusan nyugodt műsorvezetőt, Bethlen Jánost. A másodikban Zagyva György Gyula ad „elmés” választ a szellemesnek szánt „Zsidók vagy cigányok?” riporteri kérdésre: „Melyik ujjadat harapd meg?” (2.15-nél)
Megint kipa
A parlamenti mente láthatóan lötyög a Jobbikon, hiszen a szélsőjobboldal igazi terepe az utca. A párt rendezvényeinek nélkülözhetetlen elemei a rasszista szövegek – a színpadon és a közönség soraiban egyaránt.
E kategóriából három példát citálunk.
Tavaly novemberben a budapesti Károlyi-szobornál demonstrált a Jobbik. Eredetileg a kilencvenegy éve Budapestre bevonuló Horthy Miklósra emlékeztek volna (pozitívan), plusz a mű eltávolítását kívánták követelni, de egy, az alkotmány-előkészítő eseti bizottságban zajlott vita miatt kormányellenes tüntetés kerekedett a dzsemboriból.
Novák Előd / Fotó: MTI
Károlyiban zsidó hazaveszejtőt lát a szélsőjobb, így nem meglepő, hogy a tüntetés előtt kipát helyeztek a szobor fejére, a bronznyakba pedig Novák Előd akasztott táblát a következő szöveggel: „Én felelek Trianonért.” A „kiegészítőket” egy rendőr eltávolította, ám a jobbikosok visszahelyezték azokat.
E beszédes díszlet előtt vétette észre magát Szegedi Csanád az „Izraelnek a magyar Országgyűlésben több képviselője van, mint a Knesszetben” gondolattal. Amivel arra utalt, hogy a magyar törvényhozás pár nappal korábban ratifikálta az EU és Izrael között létrejött társulási szerződést.
A szimpatizánsok a tüntetés végén hurkot vetettek Károlyi nyakába, és a kötelet húzni kezdték; a nyilvánvalóan szankciókkal járó szobordöntést végül a párt csendőrei akadályozták meg.
Ó
Nem új keletű az utcai zsidózás. 2009 januárjában Szegeden gyűlt a Jobbik. A tömegben Szálasi-idézettel turbózott röplapokat terjesztettek, valamint Szigeti Boglárka, a párt helyi szóvivője olyasmiket mondott, hogy „az Ótestamentum azért hiteltelen, mert zsidók írták”. (A borzongani kedvelők videót is láthatnak a kisasszonyról a Délmagyar itt kattintható cikkében.)
Szintén egy vidéki harcos, a szentendrei Filó András városi elnök volt a főszereplője egy tavalyi történetnek, amikor „a zsidó közösséget sértő karikatúrákat, szélsőséges, zsidózó szövegeket” helyezett el a párt irodájának kirakatában.
Míg a zsidózás kötelező kűr egy szélsőjobbos párt számára, és a kemény mag tréningezését szolgálja, addig a cigányozás funkciója a rendszerváltás utáni Magyarországon az, hogy szélesítse a párt bázisát. Ennek eszköze a „minden cigány tolvaj és gyilkos”, valamint az „egyetlen cigány sem dolgozik” tételmondatok mantrázása, variálása.
Az Országgyűlés honlapján megtalálható jobbikos felszólalások bármelyikére kattintva nyolcvan százalékos valószínűséggel cigányozásra akadunk (a maradéknak a fele zsidózás). Mi itt most Vona Gábor 2011. február tizenötödikei, nem mellesleg Gárda-mellényben elmondott felszólalását idézzük. Melyben az elnök kijelenti, „etnikai tisztogatás zajlik Magyarországon”, cigányok ölik az idős fehéreket; és megoldásként a „túlzott cigány népszaporulat” visszametszését ajánlja.
„Tarkón lőni, ledarálni”
A nagygyűlés a cigányozásnak is táptalaja. Szintén februárban Lakon, egy gyilkosság helyszínén tartott romaellenes demonstrációt a párt. Riportoztuk azt az estét, diktafonra vettük, ahogy a pulpitusról beszélő szónokok lábától a következőket kiabálták föl a tüntetők: „Ki kell irtani őket!” „Dögöljön meg minden cigány!” „Csendőrséget!” „Minden cigány bűnöző!” „Fegyverbe!” „Vesszenek!” „Csóvát nekik!” „Halál rájuk!” „Tarkón lőni őket!” „Inkább ledarálni!”
Képriport Lakról / Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Rendre utasítás, csitítás nem volt, bátorítás annál inkább. Vona Gábor reakciója: „Nagyon szeretek közétek jönni, nagyon szeretek jobbikos demonstrációra járni, mert az embert mindig áttölti az az erő, ami belőletek, belőlünk árad. A magyarság szeretete, a magyarság féltése, a szebb jövőbe vetett remény.”
Vona a szokásos formulával köszönt el: „Adjon az Isten!” A válasz alantról kétszólamú volt: „Szebb jövőt!” Illetve: „Sieg! Heil!”
