Az Országgyűlés keddre virradó éjszaka elfogadta az új egyházügyi törvényt, amellyel tizennégy egyházat, felekezetet ismert el. A KDNP-s politikusok jegyezte, ám a szavazás előtt néhány órával az alkotmányügyi bizottság által alapvetően átírt, a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról szóló javaslatot 254 igen szavazattal, 43 nem ellenében fogadták el. A jelenlévő ellenzéki politikusok nemmel voksoltak.
Bekerült a Hit Gyülekezete
A jogszabály értelmében az Országgyűlés a következő egyházakat ismeri el: Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete. (Az utóbbi az egyetlen olyan, amely a KDNP által jegyzett törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között.)
Az eredeti javaslat még három kategóriát rögzített: a bevett, illetve elismert felekezeteket, a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, amelyekkel a kormány megállapodást köt, illetve további olyan egyházakat, amelyek országos lefedettségűek, illetve világvallásokhoz kötődnek, és jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. Az utóbbi két kategóriát azonban végül nem vezették be. A törvényben csak az említett 14 egyházat rögzítették. A jogszabályban nem nevesített és nem kategorizált vallási közösségek egyházi nyilvántartásba vételéről az eredetileg tervezett Fővárosi Bíróság helyett a parlament dönthet, kétharmados többséggel. A kérelmet az egyházakkal kapcsolatot tartó miniszternek kell benyújtani, aki azt az Országgyűlés elé terjeszti.
Kétharmad kell az egyházzá váláshoz is
A nyilvántartásba vételi kérelem akkor nyújtható be, ha az egyesület elsődlegesen vallási tevékenységet végez; ha tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik; ha legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon; ha az alapszabályát, létesítő okiratát, belső törvényét, szervezeti és működési szabályzatát vagy azoknak megfelelő más szabályzatot elfogadta; ha a szervezet az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta; valamint ha tagjai nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, nem sérti más jogait és szabadságát. A kormány a törvény alapján egyháznak nem minősülő, közfeladatot ellátó szervezetekkel legkésőbb az év végéig megállapodást köthet. A kapcsolattartásért felelős tárcavezetőnek a Ház elé kell terjesztenie annak az egyháznak a megszüntetésére vagy törlésére vonatkozó javaslatot, amely felhagy a tevékenységével, és vagyonáról nem rendelkezik. Jogutód nélkül akkor szűnik meg egy egyház, ha feloszlását legfőbb szerve kimondta. Az a korábban javasolt passzus, hogy törölhetik a nyilvántartásból azt az egyházat, amely tevékenysége alkotmány- vagy törvénysértő nem szerepel a jogszabály végső változatában. Az ellenzék azt kifogásolta, hogy így nincs törvényes mód az esetlegesen közösségellenes egyházak megszüntetésére, ha egyszer már elismerték őket. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint azonban ez a vallási közösségek működésének garanciája.
A hitoktatást az állam állja
A jogszabály keretet biztosít ahhoz, hogy “az állam a közösségi célok érdekében együttműködjön az egyházzal”. Garantálja továbbá, hogy az egyházak az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben – a tanulók és a szülők igényei szerint – hitoktatást tarthatnak, továbbá a felsőoktatási intézményekben hitéleti tevékenységet folytathatnak. A hitoktatás költségeit – külön törvény, illetve az egyházakkal kötött megállapodások alapján – az állam biztosítja, míg a közoktatási intézmény köteles a dologi feltételeket és más, kötelező iskolai foglalkozásokkal nem ütköző időpontot, az egyház pedig hitoktató, illetve hittanárt biztosítani. Az egyházak a kormánnyal kötött megállapodás alapján külön jogszabályban meghatározott rendben végzett tábori lelkészi, valamint börtön-és kórházlelkészi szolgálatot vagy más speciális szolgálatot is végezhetnek. A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
Közjáték: Lázár besokallt Nováktól
Előzőleg hosszas vitát generált Novák Előd, aki az egyházügyi törvényjavaslat záróvitájában úgy fogalmazott, Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkártól “mit is várhatnánk mást”, mint a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség bevett egyházként történő elismerésének “javaslását”. A Fidesz frakcióvezetője bocsánatkérésre szólította a jobbikos politikust, aki azonban ezt nem tette meg, Fónagy János pedig közölte, nem is várja ezt el a jobbikostól, hiszen szerinte ő nem mondott mást, mint amit “szellemi példaképei” is mondtak. Az államtitkár Novák felszólalására reagálva megjegyezte: a Dohány utcai zsinagógában azért találhat olyan kevés embert, mert az országból hatszázezer ember hiányzik, hiszen Novák Előd “szellemi példaképei oda ezt a helyzetet teremtették”. Fónagy János arra kérte a jobbikos képviselőt, ne hányja a zsidó közösség szemére, hogy kevesen vannak. “Hogy nem szégyelli, az rendben van, de azért számon ne kérje tőlünk” – fűzte hozzá.
Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője úgy foglalt állást, a vita hevében “elnézhetőek” Novák Előd szavai, ahogy az is, hogy Fónagy János “gyilkosok utódainak nevezte” a Jobbik 850 ezer szavazóját. A Jobbik elnöke szerint a vitában kizárólag a bocsánatkérést váró Lázár János felszólalása volt “kígyó, (..) farizeus magatartás”. Lázár János ismételt felszólalásában azt mondta, a kormánytöbbség megteremti annak törvényes feltételeit, hogy “egyszer és mindenkorra” véget vessen a jobbikos képviselők zsidózásának és cigányozásának. Közölte: pártja azt már nem tudja tovább tiszta lelkiismerettel tűrni.
