Belföld

Érettségirendelet: ilyen nincs és mégis van

Még szeptemberben elkészült az a kormányrendelet, amely megszabná, hogy 2013-tól mely szakra milyen tantárgyból kellene emelt szintű érettségit tenni a diákoknak – tudta meg a FigyelőNet. Ám azt Hoffmann Rózsa - törvénysértő módon - nem hirdette ki. Az új felsőoktatási törvényt viszont legkorábban jövő májusban szavazhatja meg a parlament, így elképzelhető, hogy csúszik a reform.

Mint korábban a FigyelőNet felhívta a figyelmet, egy júniusban – négypárti parlamenti támogatottsággal – elfogadott törvénymódosítás értelmében október 30-ig kellett volna kiadnia az oktatási államtitkárnak az érettségi-felvételi rendszert módosító kormányrendeletet. Ennek lényege az lett volna, hogy két évvel a 2013-as érettségi előtt már nyilvánossá váljon a leendő maturálóknak, miből kell emelt szintű érettségit tenniük, ha be akarnak kerülni a választott egyetemi-főiskolai szakra. A kormányrendelet kihirdetésére nem került sor.

(A Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján is megtalálható kormányprogramban áll ez a mondat: “A beteg állam legfőbb tünete, a gyenge, következmények nélküli törvény.” Kérdés: a június 7-én az új Parlament által meghozott törvény be nem tartására vajon nem érvényes mindez?)

Az államtitkárság akkor a FigyelőNet kérdésére elismerte, hogy nem tartják a törvényes határidőt. Hangsúlyozták ugyan, hogy a törvénymódosítást követően haladéktalanul megkezdték a szükséges szakmai konzultációt a Magyar Rektori Konferencia tagjaival. „A beérkezett javaslatok azonban jelentős mértékben különbözőek, csak további hosszas egyeztetések eredményeképpen hozhatók közös nevezőre. A helyzetet bonyolítja, hogy a felvételi tervezett szigorítása jelentős – milliárdos nagyságrendű – költségekkel jár, ugyanakkor csak átmeneti és részleges megoldást jelent” – indokolta az államtitkárság a csúszást. Azt is hozzátették, hogy az intézkedések átfogó, hosszú távra szóló minőségjavulást eredményező rendszere az új felsőoktatási törvénytől várható. Annak koncepcióját a tanévkezdéskori lendület szerint október közepén, a múlt heti ígéret szerint november 2-án kellett volna nyilvánosságra hozni. Majd 3-án beharangozták, és 4-én estére már tényleg kikerült a honlapra. Úgy tűnik, komolyan gondolják, hogy december 10-ig fogadják az érdemi hozzászólásokat. (Már most is beépítettek több “külsős” javaslatot a törvénytervezetbe.)

Kormánypárti belső vita: egy vagy két emelt szint

A kormányrendelet kihirdetésére törvény kötelezte az államtitkárságot, és az alapján 2013-ban le lehet(ett volna) bonyolítani az érettségit. Az új felsőoktatási törvény egyelőre egy vitaanyag, amelyet legkorábban május végén fogadhat el a parlament. Hogy ezután mikor kezdődhet meg az ez alapján lezajló érettségi-felvételi, arról nincs információ, de a kétéves felkészülési időt a vitaanyag is kiköti. Tehát amennyiben kicsúszik a törvény elfogadása a tanévből, biztos, hogy 2013-ban nem változik a jelenlegi rendszer.

A legfontosabb különbség – és itt a fideszes és KDNP-s oktatáspolitikusok elképzelései közötti markáns eltérést érhetünk tetten – a felvételihez megkövetelt emelt szintű érettségi száma. A fideszes elképzelés az volt, hogy néhány szaktól eltekintve elég lenne egy emelt szintű vizsga, a KDNP-s javaslat viszont rögtön kettő tárgyat írna elő.

Rendelet: ami nincs, és mégis van

A FigyelőNet információi szerint nem igaz, hogy a beérkezett javaslatokat nem tudták időre közös nevezőre hozni. Lapunk birtokába került „Előterjesztés a Kormány részére egyes felsőoktatási kormányrendeletek módosításáról” című dokumentum szerint szeptember 21-ei dátummal lényegében elkészült a kormányrendelet. Ez azt sejteti, hogy valóban a Fidesz és a KDNP oktatáspolitikusainak régről húzódó harcának újabb állomása a kormányrendelet kihirdetésének elszabotálása.

A rendelet (amelyen az olvasható, hogy az előterjesztés nem tekinthető a Kormány álláspontjának) legfontosabb részei a függelékek, amelyekben egyrészt felsorolják tételesen, szakonként, képzési területenként, hogy hová kell emelt szintű érettségit tenni a bekerüléshez. Például általános orvos és fogorvos (egységes, osztatlan) szakokra – a ki nem hirdetett rendelet szerint – emelt szinten kell teljesíteni biológiából és fizikából vagy kémiából. A legtöbb területen azonban elég lenne egy emelt szintű matúra. A műszaki területen természetesen ez a tárgy a matematika, míg a leendő jogászok választhatnak egyet a magyar, történelem, angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol, latin tárgyak közül.

A függelékekben találjuk az alapképzések és mesterképzések jegyzékét is. (Előbbiből 137, utóbbiból 300 különböző képzést sorol fel a dokumentum.) Mindezek mellett az államilag elismert nyelvvizsgáztatáshoz kapcsolódó különböző díjakat is itt állapítja meg a kormány.

Több idő, több tanár, több pénz

A rendelet leírja azt is, hogy a változásokhoz igazodva a magyar középiskoláknak át kell dolgozniuk a helyi tantervük 11-12. évfolyamra vonatkozó fejezeteit annak érdekében, hogy 2012-től eleget tudjanak tenni az emelt szintre történő felkészítés követelményeinek. A középiskolák fenntartóinak biztosítaniuk kell a jelentősen megnövekedő szakórák megszervezéséhez a feltételeket.

Arra is kitértek az alkotók, hogy a közoktatási intézmények működésében biztosítani kell az emelt szintű érettségi iránt megnövekvő igény feltételeit. Amennyiben az emelt szintű érettségik száma az előzetes becsléseknek megfelelően mintegy négyszeresére növekszik, ennek súlyos költségvetési kihatásai lesznek 2013-tól kezdve – írják. A jelenlegi 27 ezer emelt szintű vizsgához képest ekkor megjelenő közel 90-100 ezer emelt szintű vizsga megszervezésének teljes költsége az Oktatási Hivatal és a szaktárca forrásaiból kerül finanszírozására, a középiskolák fenntartóira ebből a költségből semmi nem hárítható át.

A dokumentum szerint mintegy kétmilliárd forintos többletet igényelne az új rendszer. Itt valószínűleg nem számoltak azzal, hogy ha valaki nem emelt szintű vizsgát tesz, akkor középszinten érettségizik, s ennek éppúgy van költsége. Az eltérés annyi, hogy az egyik költség az Oktatási Hivatalnál jelentkezik, a másik a fenntartóknál. Mindez egyszerű forrásátcsoportosítással valószínűleg kezelhető lenne. Így máris 100-200 millió forintos többletköltségről volna „csak” szó.

Az új felsőoktatási törvény ugyanakkor két emelt szintű vizsgát írna elő, s mindez tényleg milliárdos többletköltség lenne. Kétséges azonban, hogy a diákok képesek lesznek két nehezebb vizsgát teljesíteni, ez esetben viszont visszaeshet a vizsgázók száma. Aki nem tud ugyanis két emelt szintű matúrát letenni, az egyet sem fog.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik