A Fidesz két oktatáspolitikusa, Pokorni Zoltán és Pósán László által a Parlament elé terjesztett javaslat szerint 2013-tól nem a felsőoktatási intézmények, hanem a kormány határozná meg, mely szakok esetében kellene emelt szintű érettségi vizsgát tenniük a felvételizőknek. A javaslatot az LMP kivételével minden párt támogatta. Az előírt vizsgatárgyak listáját a törvénymódosítás szerint az aktuális felvételi eljárás előtt legalább két évvel kell közzétenni.
Ezen „átfutási idő” miatt a jogszabály előírja, hogy a kormánynak 2010. október 30-ig – az érintett képzést folytató felsőoktatási intézmények javaslatainak megkérését követően – ki kell adni az érettségi megváltoztatásáról szóló kormányrendeletet. Ebben szabályozni kell, hogy az alapszakok esetében hány és mely tantárgy vagy tantárgyak esetében felvételi követelmény az emelt szinten letett érettségi vizsga.
Az oktatási bizottság elnöke júliusban azt mondta: kezdetben valószínűleg csak a népszerűbb szakokon lenne követelmény a nehezebb vizsga, és hosszú távon is csak az államilag támogatott képzések többségénél tennék kötelezővé – a költségtérítéses szakokon viszont nem. Hozzátette azt is: nem kell rögtön két tantárgyat központilag előírni, először egy tárgyból elegendő az emelt szintű vizsga. Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkára viszont ezzel szemben úgy vélte: „azonossá kell tenni a mércét” a finanszírozott és a támogatott szakokon, mert erősíteni szeretnék a két képzéstípus közötti átjárhatóságot.
A szombati határidőt a FigyelőNet információi szerint az Oktatásért Felelős Államtitkárság azonban nem tudja tartani. Az sem világos, hogy a most készülő felsőoktatási és közoktatási törvények mennyire írnák felül a kormányrendeletet, ha egyáltalán megszületne a törvény szabta időpontra.
Az államtitkárság a FigyelőNet kérdésére elismerte, hogy nem tudják tartani az október 30-i határidőt. Mint írták „nagyon gondos előkészítést igényel azon tantárgyak kiválasztása, amelyekből a diákoknak emelt szintű érettségi vizsgát kell tenniük. Egy elhamarkodott, eleve elhibázott döntés több ezer diák és több száz felkészítő pedagógus erőfeszítéseit teheti tönkre”.
Hangsúlyozták ugyan, hogy a törvénymódosítást követően haladéktalanul megkezdték a szükséges szakmai konzultációt a felsőoktatás képviselőivel, a Magyar Rektori Konferencia tagjaival. „A beérkezett javaslatok azonban jelentős mértékben különbözőek, csak további hosszas egyeztetések eredményeképpen hozhatók közös nevezőre. A helyzetet bonyolítja, hogy a felvételi tervezett szigorítása jelentős – milliárdos nagyságrendű – költségekkel jár, ugyanakkor csak átmeneti és részleges megoldást jelent” – indokolták a csúszást, és hozzátették, az intézkedések átfogó, hosszú távra szóló minőségjavulást eredményező rendszere az új felsőoktatási törvénytől várható. Annak koncepciója hivatalosan november 2-án kerül nyilvánosságra, s előreláthatóan 2011. első felében tárgyalja majd az Országgyűlés.
Az időpont – törvénysértő – elcsúszása több kérdést vet fel. Mivel két év felkészülési időt szerettek volna a diákoknak az új rendszerre, csúszik-e egy évet annak bevezetése? A készülő felsőoktatási és közoktatási koncepció, illetve a majdani törvények harmonizálnak-e egyáltalán a meghozott jogszabályokkal?
