Belföld

Parlamenti döntés: hol van biztonságban a magyarok nyugdíjpénze

Jelentősen átalakíthatják a nyugdíjrendszert.

Várhatóan jelentősen átalakul a nyugdíjrendszer, ha a parlament elfogadja a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslatot, amelyet Selmeczi Gabriella Fideszes képviselő, nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott nyújtott be pénteken a parlamentnek. A javaslat egyrészt eltörli a pályakezdők kötelező pénztári tagságát, másrészt 2011. december 31-ig megteremti annak a lehetőségét, hogy a magánpénztári tagok – akár pályakezdőként, kötelezően, akár önkéntes döntés alapján váltak taggá – visszaléphessek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A javaslat azon a meggyőződésen alapul, hogy a felosztó-kirovó rendszerben nagyobb biztonságban vannak a járulékfizetők, mint a második pillérnek nevezett magánnyugdíjpénztári rendszerben.

A második pillért illető kormányzati kritikák egyike a nyilatkozatok szerint, hogy a magánnyugdíjpénztárak nem kezelik a hátramaradotti – özvegyi, árva – valamint rokkantsági kockázatokat. Nem a pénztárak hibája azonban, hogy a jogalkotó induláskor nem definiálta a szolgáltatási csomagot és a kifizetések rendjét, és mulasztását azóta sem pótolta. Kifogásolják a túlzottan magasnak tartott működési és vagyonkezelési költségeket is, amelyeket a törvény maximál. Úgy tudni, mérlegelték a költségek további megregulázását is, ám a magas tényleges költségek miatt erre nem volt mód.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok tagdíj-kiegészítéssel csökkentett követelésének értékét a kasszáknak a parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint a tagok portfóliójában lévő eszközökben kell átadniuk a kormány által kijelölt szervnek, amivel elkerülhető, hogy a pénztáraknak egyszerre nagy mennyiségű értékpapírt kelljen zúdítaniuk a piacra.

A kormány abban bízik, hogy minél többen átlépnek majd az állami nyugdíjrendszerbe. Akik mégsem, azokat kompenzálni kell a tb rendszerbe átirányított 14 havi pénztári tagdíjért. A kompenzációnak elvileg két módja merülhet fel: a felfüggesztés lejárta után egy ideig nagyobb mértékű tagdíj érkezik a kasszákhoz (például 8 százalék helyett 9,5 százalék), vagy az érintett tagok erre a 14 hónapra csak az állami rendszerből részesülnek nyugdíjban.

A kormány – mint az eddigi nyilatkozatokból kiderült – azt tervezi, hogy az állami nyugdíjrendszerben mielőbb bevezeti az egyéni számlák rendszerét. Úgy tudni, hogy ennek előkészítése – felmérések, költségszámítások, hatásvizsgálatok – már megkezdődött. Ennek bevezetését a visszalépésekkel átvitt egyéni számlák miatt kulcskérdésnek tekintik a nyugdíjkérdésekkel foglalkozó kormányzati szakértők.

Ha a jelenlegi magánpénztári tagok többsége átlép az állami rendszerbe, a következő feladat az lesz, hogyan tudja biztosítani az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát az állam. Az eddigi intézkedések ugyanis nem oldják meg a nyugdíjrendszer jövőbeni gondjait, amelyek többek között a kiterjedt feketegazdaságból, alacsony foglalkoztatottságból, alacsony születésszámból, s így egyre rosszabb korfából fakadnak. Kormányhoz közel álló szakértők szerint a kormány a fenntartható nyugdíjrendszer kulcsát a népesség növekedésében és munkahely-teremtésben látja.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik