Belföld

A lakásmaffia ellen tiltakoznak

A lakásmaffia és a kilakoltatások ellen tiltakozott egy civil egyesület tucatnyi képviselője pénteken az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium budapesti épülete előtt. A szervezet azért hirdetett megmozdulást, mert úgy látja: hiába nyújtott be a kormánynak többször is petíciót, nem foglalkoztak komolyan az ajánlásaikkal.

Az Európai Sors-Társak Közhasznú Egyesület Lakásmaffia Áldozatainak Érdekképviseleti Szervezete szerint a lakásmaffia felszámolásához a fiktív adásvételi szerződéseket készítő ügyvédeket és jegyzőket anyagi felelősségvállalásra kellene kötelezni. Török-Szabó Erzsébet, a szervezet elnöke úgy fogalmazott: „a szerződések készítése körül felháborító dolgok történnek”.

A 2002-ben létrejött egyesület szeretné tudni, hogy a választásokon induló pártoknak milyen programjuk van az uzsorakölcsönök visszaszorítására, hogyan biztosítanák kormányra kerülésük esetén az emberek lakhatáshoz és tulajdonhoz való jogát. Ezekkel a kérdésekkel e-mailben keresték meg a pártokat.

Török-Szabó Erzsébet utalt arra: 2002 októberében petíciót nyújtottak be a kormánynak, kérve, hogy hozzanak létre parlamenti albizottságot a lakásmaffia tevékenységének feltárására. A testület létrejött és fontos határozatokat hozott, de olyan „hathatós törvény” nem született, ami megszüntetné az uzsorakölcsönöket – tette hozzá.

Kiemelte, hogy a bankok „egyre keményebb feltételeket szabnak a hitelfelvételhez”, emiatt nő a magánhitelek száma. A magánkölcsönnel kapcsolatos szabálytalanságok miatt az adós sok esetben elveszíti tulajdonát és mindez kilakoltatáshoz vezet. A bankok pedig sokszor a legrövidebb időn belül eladják a lakásokat, „nevetséges árverési áron”, így a lakását elvesztő ember továbbra is adós marad – tette hozzá Török-Szabó Erzsébet.

A kormány szerdán úgy döntött, hogy a jövőben csak a Pénzügy Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által ellenőrzött pénzügyi szervezetek árverezhetnek el ingatlant, kizárólag az adóhatóság hivatalos internetes honlapjához kapcsolódó Elektronikus Árverési Felületen. Módosították továbbá a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló kormányrendeletet, amelynek célja, hogy kiszámítható határidők mellett, tisztességes áron keljenek el az árverezésre kerülő ingatlanok.

Kiss Péter társadalompolitikai miniszter tájékoztatása szerint a rendelet módosítása április 15-én lép életbe, és figyelembe véve, hogy a szabályok szerint 45 és 60 nap közötti időszaknak kell eltelnie a hirdetmény közzététele és az árverés között, a legkorábban június 1-én lehet árverést tartani.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik