A köztársasági elnök Horgos főterén leleplezte a Vajdaság első Szent István-szobrát. Beszédében hangsúlyozta, “Szent István szellemében kötelességünk a kulturális értelemben vett – vagyis nem elsősorban az állampolgárság szerinti, hanem az anyanyelven, a kultúrán, a történelemtudat és az azonosságérzés egységén alapuló – magyar nemzet megtartása”.
Sólyom László megjegyezte, a Szent István-szobor felállításában ugyanaz a belső biztonság mutatkozik meg, mint a kisebbségi önigazgatás szervének, a Magyar Nemzeti Tanácsnak a megválasztását megelőzően a kisebbségi választói névjegyzékbe való feliratkozáskor; “a magyarság vállalásának az eltökéltsége, nyugalma és büszkesége”.
Az államfő rámutatott, Szent István nem akarta egy nemzetiségűvé tenni országát, “megparancsolta utódainak, hogy az itt lakó népeket hagyják meg nyelvükben és szokásaikban”. Államalapító királyunk azon kevés szentek közé tartozik, akit a keleti és a nyugati egyház “egyaránt magáénak vall, és tisztel” – jegyezte meg.
Sólyom László pénteken folytatja vajdasági körútját; Zomborban köszöntőt mond a Magyar Polgári Kaszinó egyesület ünnepi megemlékezésén, azután Újvidéken vajdasági magyar értelmiségiek kerekasztal-találkozóján vesz részt.
Az államfő vasárnap Újvidéken tárgyal Boris Tadic szerb elnökkel, előzőleg – szintén a Vajdaság székvárosában – Egeresi Sándorral, a tartományi parlament elnökével folytat megbeszélést.
A köztársasági elnök tavaly nyáron Révkomáromban nem avathatta fel az ottani Szent István szobrot, a szlovák hatóságok megtagadták a belépését az országba.
