Belföld

A rendőrök ügyvédjének nem tetszik a független jelentés

Jogi szempontból kétes értékű irománynak nevezte Magyar György ügyvéd a Zsanett-ügy kivizsgálására alakult Független Szakértői Bizottság jelentését.

Magyar György úgy fogalmazott, hogy nehezen érthető, hogy a testület miként vizsgálhatta a büntetőeljárás tisztességes lefolytatására vonatkozó jog érvényesülését egy, még az ügyészségi szakaszban lezárult büntetőeljárás esetében. Álláspontja szerint ugyanis ez a jog csak a bíróság előtti eljárás során érvényesül, és csakis a vádlottnak biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jogot. Mint írja, az emberi jogi bíróság joggyakorlata szerint a sértettnek nincs alanyi joga ahhoz, hogy másokat büntetőeljárás alá vonjanak vagy elítéljenek.

Ugyanakkor megállapítja, nem vitás, hogy a nemi erkölcs elleni bűncselekmények feltárása terén a magyar hatóságoknak még sokat kell tennie az eredményesség növelése és a sértett kímélete érdekében. Szerinte a Zsanett-ügyben a nyomozó hatóságok hatékonyan jártak el.

Az ügyvéd a bizottság függetlenségét is kétségbe vonta, mert, mint írja, aligha tekinthető függetlennek az a grémium, amelynek két tagja aláírt egy “súlyosan prejudikáló” nyilatkozatot.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kezdeményezésére 2008 tavaszán jött létre a Független Szakértői Bizottság az úgynevezett Zsanett-ügy kivizsgálására. A bizottság múlt héten csütörtökön hozta nyilvánosságra az ügyről elkészült jelentést. Ebben többek között azt írják: az eljárásban számtalan olyan elem található, amely alapjaiban kérdőjelezi meg az eljárás tisztességes voltát. A bizottság a jelentésben a hatóságok pártatlan, a szakmai szabályok betartásával kapcsolatban komoly kételyeket fogalmazott meg, amelyek miatt megkérdőjelezte az eljárás hitelét.

A jelentésben kifejtették, hogy a bűncselekmény elkövetése után a sértett azonnal megtette a feljelentést, a rendőrség viszont nem rendelt el forrónyomos vizsgálatot, holott a bizottság szerint erre szükség lett volna. Kifogásolják azt is, hogy az ügyészség a térfigyelő kamerák felvételeinek beszerzése során nem járt el kellő gondossággal, és érthetetlennek tartják azt, hogy miért került lassan sor a feltételezett gyanúsítottak azonosítására. A vizsgálatuk szerint a gyanúsítottak azonosítása csak május 17-én történt meg, az eltelt idő alatt a testület szerint “korlátlan” összebeszélési lehetőségre nyílt lehetőség, és ez az idő a tárgyi bizonyítékok megsemmisítésére is elegendő lehetett.

A bizottság véleménye szerint komoly problémák voltak a feljelentés körülményei és az eljárás megindulása kapcsán is, hiszen – mint írják – a sértettet haladéktalanul a Nyomozó Ügyészséghez kellett volna irányítani. Rendkívül aggasztó körülménynek nevezték a jelentésben, hogy a hatóságok nem gondoskodtak a sértett megfelelő szakértői vizsgálatáról, az E. Zsanettet először megvizsgáló orvos ugyanis nem tudta szakszerűen elvégezni a vizsgálatot és rögzíteni a sérüléseket.

Szerintük a büntetőeljárás lassúsága és a kellő körültekintés hiánya a kezdetektől fogva “lehetetlenné” tette a megfelelő bizonyítékok összegyűjtését.

A bizonyítékok értékelésével kapcsolatban a bizottság arra az álláspontra jutott: rendkívül aggasztó, hogy valamennyi eljáró szerv a mérlegelés során bizonyos tényeket vitathatatlannak feltételezett. Bár a büntetőeljárási törvény lehetővé teszi a szakértők párhuzamos meghallgatását, azt mégsem használták ki az igazságügyi és orvos szakértők esetében sem, és szerintük nincs megnyugtató magyarázat arra, hogy a hatóságok miért fogadták el a saját maguk által kirendelt pszichológus szakértő véleményét, és miért utasították el a “nyilvánvalóan” sokkal alaposabb sértetti képviselő által felkért szakértő véleményét.

“Teljességgel érthetetlen” a testület számára az is, hogy a nyomozó ügyészség miért utasította el a sértett iratainak tárolására szolgáló műanyag tok szakértői vizsgálatát arra hivatkozva, hogy a gyanúsítottak személye ismert. Ha a sértettnek voltak iratai, nem tartható az a gyanúsítotti védekezés, hogy az iratokért kísérték el a sértettet a lakására. Komoly ellentmondásokat tártak fel a sértett által felkért, illetve a kirendelt DNS-szakértői véleményekben is.

A pártatlanság és a tisztességes eljárás tekintetében támaszt aggályokat a grémium szerint az, hogy egyes szakértői vizsgálatok eredményei úgy kerültek nyilvánosságra, hogy azokat sem a sértett képviselője, sem a védők nem láthatták.

A bizottságnak az a véleménye, hogy a hatóságok nem a vonatkozó jogszabályok szerint jártak el akkor, amikor az ügyeket nem egyesítették, pedig szerintük ezt kellett volna tenni, ennek ugyanis a védekezés szempontjából “rendkívüli” jelentősége volt.

Végül megállapították, hogy az ügyben eljáró hatóságok a büntetőeljárási törvény szövegével és az Alkotmánybíróság határozataival ellentétesen kezelték a pótmagánvádas eljárást.

A pótmagánvádas per hétfőn kezdődött el a Fővárosi Bíróságon, amelyben E. Zsanett azzal vádol öt rendőrt, hogy május 4-én közúti ellenőrzésre megállították a Múzeum körúton, majd egy sötét utcában megerőszakolták őt. A rendőrök mindvégig tagadták bűnösségüket. Az ellenük indult közvádas büntetőperben az elsőfokú bíróság csupán az ügyészség által kötelességszegés miatt emelt vádban mondta ki bűnösségüket, amiért nem jogerősen pénzbüntetést, illetve megrovást szabott ki. Az E. Zsanett által a rendőrök ellen indított pótmagánvádas büntetőeljárás a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.