Belföld

Prolongált cigiszünet

Miközben az Európai Bizottság olyan jogszabálytervezetet készít, amely minden munkahelyről száműzné a dohányzást, nálunk már vélhetően nem kerül az idén a parlament elé a nemdohányzók védelmét erősítő, őszre ígért törvény. A Figyelő írása.

Minnesota államban három tucat éjjeli mulató vette át az egyik heavy metal bár innovatív ötletét, miszerint a vendégek egy Dohánymonológok című előadás „statisztáiként” a világot jelentő deszkákon gyújthattak rá. A cigarettát színházi kellékként használva mentesülhettek a dohányzási tilalom alól, egészen addig, míg az amerikai illetékesek be nem tapasztották a joghézagot.

Szintén a tilalom kivédését célozta az a német szórakozóhely, amely 400 fős törzsközönségének támogatásával egyházalapítást fontolgatott, ahol a füstölés a szertartás részét képezte volna. Egy angliai pub a lakatlan óceániai sziget, Redonda nagykövetségévé válva kívánt volna mentesülni a dohányzási tilalom alól, hogy kedvezzen többségében dohányzó törzsvendégeinek, kérelméhez azonban a külügyi tárca végül nem járult hozzá.

Prolongált cigiszünet 1

Késlekedünk

Az Egyesült Államokban és az uniós országok jelentős részében tiltják a dohányzást a zárt közösségi terekben, így vendéglátóhelyeken is. A hazai bárok azonban még ráérnek hasonló kreatív megoldásokat kieszelni, mivel késik a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítása. Holott Magyarország erre két alkalommal is kötelezettséget vállalt.

Az elsők között ratifikáltuk az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) dohányzásellenőrzési keretegyezményét, amely – a munkahelyek és a nagyközönség által látogatott fedett helyek mellett – a közterületekre is kiterjesztené a tilalmat. A Dohányfüstmentes Európáért című uniós Zöld Könyv pedig 2007-ben felhívta a tagországokat, hogy két éven belül vezessenek be teljes dohányzási tilalmat a játszótereken, a zárt közösségi terekben, beleértve a közlekedési eszközöket is. Az utóbbi ajánlás alól azonban csak az nem bújt ki, aki nem akart, ezért az Európai Bizottság egy feltehetőleg jövő őszre kidolgozandó jogszabállyal nyomatékosítaná a füstellenes törekvéseit. Eszerint kötelező érvénnyel egyszer és mindenkorra betiltaná a cigarettázást az összes tagállambeli munkahelyen, így a kávézókban és az éttermekben is.

A hazai törvénymódosítást nemcsak a kívülről érkező nyomás indokolná. Az Eurobarometer adatai alapján nálunk a 15 éven felüliek 36 százaléka cigarettázik, s ez az arány magasabb az uniós átlagnál. A hazai dohányosok többsége fél doboznál többet szív naponta.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint évente 30 ezren vesztik életüket a dohányzás okozta, döntően rákos és érrendszeri megbetegedésekben. Ezenfelül mintegy két és fél ezren passzív áldozatok; különösen veszélyeztettek a mindennapi füstártalomnak kitett vendéglátó-ipari dolgozók.

A Tárki és az Eurobarometer közelmúltbeli felmérései egybehangzóan azt mutatják, hogy – a dohányzók magas aránya ellenére, az európai tagállamokhoz hasonlóan – a magyarok többsége támogatná a fokozottabb tilalmat, a munkahelyek és az éttermek esetében több mint 80 százalékuk egyetértene a szigorítással. A nemdohányzók védelmére kilenc éve hozott törvény ugyanis jelenleg nem szolgálja megfelelően a címében szereplő célt. Kizárólag az ételt felszolgáló vendéglátóhelyet kötelezi dohányzó és nemdohányzó asztalok elkülönítésére, s ennek módját sem definiálja pontosan. Szintén kiskapukat tartalmaz a munkahelyi és az iskolai dohányzás tilalmát illetően.

Alternatív szenvedélyek

A füstmentes rágódohány és tubák
A
dohányzási tilalom életbe léptetését egyedül a füstmentes dohányzási
formák, a rágódohány és a tubák úszhatják meg. Miután ezeket rágás vagy
szippantás útján élvezik, legalább használójuk környezetére nincsenek
káros hatással. Jelenleg e megoldásokkal inkább csak az alacsonyabb
szociális státusúak élnek, de tilalom kiterjesztésével e téren is
változás jöhet: Svédországban például a snus néven ismert tubákot a
szigorítás után jóval többen kezdték használni. Ugyanakkor a nikotin
minden formában addiktív, és az alternatív dohányzási formák
károsanyag-tartalmuk miatt ugyanúgy ártalmasak, mint a cigaretta.

A presztízsnövelő szivar
Hagyományosan
a magasan képzett és jól kereső idősebb férfiak szívják, bár újabban a
fiatalabbak és nők is élnek vele. Egy átlagos cigaretta 8
milligrammjával szemben 100–200 milligramm nikotint tartalmaznak, de a
szivarozók nem tüdőzik le a füstöt. Ráadásul egy szivart egy-két órán
át lehet szívni, ezért alkalmi tevékenységnek számít; szakértők szerint
ez is befolyásolja, hogy a szivarozóknál kisebb valószínűséggel alakul
ki a függőség. A szivarbarát éttermek listáját már az interneten is
megtalálják a dohányzók, s rendezvényeken is immár a koktélbárhoz
hasonló standard kellék a bérelhető szivarsarok. Több helyütt
gondoskodnak a szükséges kellékekről (kétélű szivarvágó, cédrusgyufa),
egyes éttermek pedig bérelhetővé teszik a szivartartó széfjeit, saját
kulccsal és névtáblával, sőt, biztosítják a szivarok utánpótlását is.

A közösségerősítő vízipipa
Az
arab országokból származó, több néven (nargile, shisha) is ismert
vízipipa divatja Európában és Észak-Amerikában elsősorban a fiatalok
körében terjed. A csoportokban, baráti körben űzött vízipipázás az
összetartozást erősíti, amit még vonzóbbá tesz a fogyasztás rituáléja
és a különböző gyümölcsaromákkal ízesített dohány. A hatásokról
megoszlanak a vélemények. A fogyasztók azzal érvelnek, hogy a vízipipa
aljában található vízréteg megtisztítja a füstöt az ártalmas
anyagoktól. A WHO szakértői viszont azt állítják, hogy egy átlagos
egyórás pipázás során a használók több füstöt visznek be a
szervezetükbe, mint egy szál cigarettával, ezért a betegségek
tekintetében egyáltalán nincsenek kisebb veszélynek kitéve. Ráadásul
nagyobb a fertőzésveszély is, hiszen a pipa körbejár a csoportban.
Budapesten becslések szerint félszáz helyen lehet vízipipázni,
leginkább az orientális jellegű éttermek és a teaházak vezették be ezt
a szolgáltatást. A szigorított szabályozás azonban erre a dohányzási
formára is vonatkozik majd.

Ezt a helyzetet kívánná orvosolni a nemdohányzók védelméről szóló törvény idén februárban nyilvánosságra hozott módosítási tervezete. Az új verzió országszerte füst-stopra kényszerítené többek között a vendéglátóhelyek látogatóit, s véget vetne a cigarettázásnak egyes közterületeken, aluljárókban és játszótereken is.

A több mint egy éve húzódó egyeztetést követően a parlament ősszel tárgyalta volna a módosítást, hogy a szigorítások már 2009 elejétől érvénybe léphessenek. Vélhetően azonban 2008-ban nem születik döntés ez ügyben. Székely Tamás szakminiszter októberben úgy nyilatkozott, hogy ez a tétel már nem szerepel a második félévi jogalkotási rendben.

Lapunknak Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke elmondta, hogy jelenleg informális egyeztetés folyik. A végleges módosítást akkor kívánják beterjeszteni, ha a javaslattal kapcsolatban ötpárti egyezség alakul ki, ez azonban még várat magára. A Fidesz a szigorítással egyetért, viszont az új regulák érvényesítésére nem lát esélyt. „Miként akarja betartatni a kormány a törvényt, ha Magyarországon a dohányzás még mindig a felnőtté válás szimbóluma?” – teszi fel a kérdést a Horváth Zsolt, a párt szakpolitikusa, aki szerint ez csak a dohányzás elfogadottságának csökkentésével, vagyis egy megelőző kampánnyal és a reklámtörvény további szigorításával összehangolva változhatna.

—-Nincs recept—-

Prolongált cigiszünet 1 Az utóbbi években 15 EU-tagállamban a jelenleg érvényben levő hazai szabályozásnál szigorúbb intézkedéseket léptettek életbe. „Az uniós országokban összehasonlíthatatlanul erősebb a dohányzásellenes civil szervezetek súlya” – mondja Félix Péter, a Füstirtók Alapítvány dohányzásellenes lobbistája. Szerinte az is hátráltatja a füstöléssel való nyílt szembefordulást, hogy a tagok közül hazánkban az egyik legmagasabb a dohányipari termékekből származó jövedéki adó aránya a költségvetésben.

A tiltás módjáról azonban nincs egyetértés tőlünk nyugatabbra sem. Írországban már 2004-ben teljes tilalmat rendeltek el minden munkahelyen, beleértve a vendéglátóhelyeket is. Később e példát követte Nagy-Britannia, Málta és Svédország is. A svéd bárokban és éttermekben dohányzószobákban vagy telefonfülkékre emlékeztető kabinokban ugyanakkor továbbra is szabad füstölni, bár kiszolgálás nincs. A lazább szabályozást követő Belgiumban az éttermekben tilos, míg kávézókban és bárokban engedélyezett a dohányzás, Spanyolországban viszont csak a 100 négyzetméter feletti vendéglátóegységekre terjed ki a tilalom.

A teljes füstzárlatot bevezető Németországban az alkotmánybíróság a kis vendéglátóhelyek érdekeire hivatkozva, megtorpedózta a törvényt. Az ítélet értelmében Berlinben és Baden-Württemberg tartományban ismét lehet dohányozni a 75 négyzetméter alatti, csupán egyetlen helyiséggel rendelkező kocsmákban, ahol nehézségbe ütközik a dohányzószobák kialakítása. (Igaz, elrendelték, hogy 2009-ig az egész országot érintő új, általános rendelkezést kell kidolgozni.)

„A nemdohányzók, különösen a vendéglátóiparban dolgozók védelmére kizárólag a teljes tilalom ad módot” – állítja Mucsi János, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ), valamint a Magyar Tüdőgyógyász Társaságot tömörítő Magyar Dohányzásellenes Koalíció szakértője. A totális tiltásnak köszönhetően Olaszországban egy éven belül 17 százalékkal csökkent a szívrohamok száma a vendéglátó-ipari dolgozók körében, a teljes 60 éven aluli lakosságban pedig 10 százalékos javulást regisztráltak e téren. Hasonló javulást tapasztaltak Skóciában is.

A tiltások dohányzókra gyakorolt hatása ugyanakkor kérdéses. A British American Tobacco (BAT) forgalma például a szigorító rendelkezések hatására külföldön is legfeljebb 7–10 százalékkal csökkent. „Angliában a különbség csak az, hogy az emberek nem egy bárba ülnek be megnézni a meccset, hanem a sarki boltban vásárolt sörrel és cigarettával otthon szurkolnak csapatuknak” – mondja Jakab János Miklós, a BAT Hungary jogi igazgatója.

Dohányzási mérleg
Alábbi, hangsúlyozottan becslésekre alapozott,
költségvetési nézőpontú modellünkben a dohányzás többé-kevésbé
számszerűsíthető össztársadalmi kiadásai és bevételei egyensúlyba
kerültek ugyan, ám a nehezen kalkulálható áttételes hatások miatt
szinte lehetetlen megalapozott mérleget készíteni.

Egyenlegjavító tételek

A dohányipari termékek jövedéki adója, illetve a dohánytermékekben
megfizetett általános forgalmi adó révén tavaly a költségvetés 2,5
százalékára rúgó bevétel keletkezett ➜ 325 milliárd forint

● Óvatos becsléssel 30 ezer család élhet ma a dohányipari vertikumból,
a termesztéstől a kereskedelemig; e szektor tagjai után számottevő adó-
és járulékbevétel keletkezik ➜ 25 milliárd forint

● Morbidnak tűnhet a megközelítés, de ha azt vesszük, hogy minden
negyedik nyugdíjas dohányosként öt évvel rövidebb ideig él az átlagnál,
akkor az emiatt ki nem fizetendő járandóság a költségvetés
szempontjából megtakarításként jelentkezik ➜ 50 milliárd forint

● Éves egyenlegjavító tételek összesen ➜ 400 milliárd forint

Egyenlegrontó tételek
● A dohányzásból eredő betegségek miatt
leszázalékoltak rokkantnyugdíja, a kezelések idején kifizetett táppénz
és a gyógyszerszükséglet tb-támogatása a büdzsét terheli ➜ 130
milliárd forint

● A munkaképes korúak kezelése idején nem megtermelt GDP, illetve be
nem fizetett személyi jövedelemadó állami bevételkiesésként jelentkezik
➜ 60 milliárd forint

● A korai halálozások miatt kevesebb jövedelem keletkezik ➜ 170 milliárd forint


Azok, akik a munkahelyükön dohányoznak, kevesebb időt tudnak a
munkavégzésre fordítani, s ez csökkenti a megtermelt jövedelmet ➜ 40
milliárd forint

● Éves egyenlegrontó tételek összesen ➜ 400 milliárd forint

Áttételes hatások

Nem tudni, hogy ha mindenki varázsütésre letenné a cigarettát, akkor
mire költenék a fogyasztók megspórolt pénzüket – másfajta
szenvedélyekre, vagy épp lakásépítésre? ● Ha megszűnne a dohányipar,
akkor vajon a szektor jelenlegi alkalmazottai munkanélküliekké
válnának-e, avagy valamely hiányszakmában elhelyezkedve növelnék a
foglalkoztatottságot? ● Az iparág beruházói, ha ellehetetlenülne a
tevékenységük, más országba vinnék-e a pénzüket, vagy egyéb területen,
de nálunk fektetnék be azt?


—-Kocsmakerülési pánik—-

A végleges tervezet kialakítását bonyolítja, hogy a szigorítás vendéglátóiparra gyakorolt hatásáról egymásnak ellentmondó nemzetközi adatok láttak napvilágot. Írországban a vendéglátósok szerint a 2004-es tilalom következtében 2 ezer alkalmazott vált állástalanná, s mintegy 800 pub kényszerült bezárni, a rendelet védelmezői szerint azonban ez a szegmens már korábban is lejtmenetben volt.

New Yorkban a vendéglátó-ipari kimutatások szerint a 2003-as tilalmat követő évben 2650 munkahely szűnt meg, az üzletek forgalma pedig 30 százalékkal esett vissza, ezzel szemben a város hivatalos statisztikái a vendéglátó-ipari bevételek 8,7 százalékos bővülését, s az alkalmazottak számának 13,5 ezer fős emelkedését mutatták ki.

Brüsszeli nemdohányzó étterem.

Brüsszeli nemdohányzó étterem.

A társszervezetek közléseinek ismeretében a Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) is tart a lehetséges iparági veszteségektől. „A szigorítás nem a fővárosi, top kategóriás éttermeket, sokkal inkább a kisebb, vidéki egységek működését veszélyeztetné” – mondja Háber Tamás, az MVI elnöke, akinek becslései szerint az ilyen vállalkozások mintegy kétharmadát érintené negatívan a változás. A következményeket súlyosbítaná az ország jelenlegi gazdasági helyzete és a hazai étteremlátogatási kultúra fejletlensége.

A szigorítás honi pártolói azonban kitartanak azon álláspontjuk mellett, hogy a dohánytilalom még sehol sem tette tönkre a bárokat és az éttermeket. „A Forma–1-es versenyek kapcsán is ment a jajgatás, hogy mindennek vége a dohányipari cégek reklámtilalmát követően, mégis megy minden a régi kerékvágásban” – von párhuzamot Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet dohányzás-visszaszorítási csoportjának vezetője.

Dohánylobbi

Az ellentétes adatokat részben magyarázza a rendeletek hatására bekövetkező piaci átrendeződés. Nagy-Britanniában például több érdekszervezet és az AC Nielsen piackutató cég is a sörfogyasztás csökkenéséről, ugyanakkor a minőségi italok és a meleg ételek forgalmának növekedéséről számolt be.

Az ellentmondást Szilágyi Tibor, a Magyar Dohányzásellenes Koalíció elnöke a dohányiparnak a vendéglátó szektorra gyakorolt nyomásával indokolja. A nemzetközi tudományos sajtóból vett cikkekre és a Philip Morris belső dokumentumaira hivatkozva kimutatja például, hogy a dohánygyár több tucat vendéglátó-ipari szervezetet támogatott vagy hozott létre, s működött együtt velük a dohányzási tilalom elleni fellépésben az Egyesült Államokban és Európában.

Kérdésünkre, hogy a Philip Morris valóban folytat-e vagy folytatott-e hasonló tevékenységet, az alábbi választ kaptuk a cég hazai képviseletétől: „A tanulmány olyan ügyekre utal, amelyek a múltban viták tárgyát képezték, és nem feltétlenül tükrözik a Philip Morris jelenlegi álláspontját vagy cselekedeteit.”

A kétségek eloszlatására az idén az MVI felkérte a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetét, hogy független szakértőként vizsgálja meg a zárt, nyilvános helyeken történő dohányzás lehetséges hatásait. A sajtó számára szeptember 19-én Gazsó Tibor, az intézet főtanácsadója elmondta: nem állnak rendelkezésre objektív adatok a dohányzási tilalom külföldi hatásait illetően, sem pedig megfelelő indikátorok egy teljes körű hatástanulmány elkészítésére.

A tanulmány kapcsán kiadott sajtóközleményben az MVI mégis leszögezi, hogy a tilalom vendéglátóhelyekre való kiterjesztése valószínűleg 10 százalékot is meghaladó mértékben csökkentené azok bevételeit. Utóbb az MTA közleményben elhatárolódott az értekezéstől, mondván: az a tanulmány készítőjének, nem pedig az Akadémia véleményét tükrözik, amely intézmény tényként kezeli a dohányzás egészségre való káros hatását.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.