Belföld

Önző, puhány felnőttek lesznek gyerekeinkből

admin

2008. 07. 21. 06:57

Gyermekek uralta világban élünk – állapítja meg egy nemrég magyarul is megjelent amerikai tanulmány szerzője. Eszerint a felnőttek már csupán statiszták a gyermeki lélek kibontakoztatásához, ám az így felnövő nemzedékek puhányok, önzők és sérülékenyek lesznek. Itthon a téma még a szakértőket is megosztja.

Egy amerikai nyugalmazott egyetemi oktató, Joseph Epstein szerint a szülők alig többek a gyerekek útját egyengető szolgáknál, Amerika pedig gyerekuralom alatt él.

Tévedés azt gondolni, hogy a gyerekeknek csak mostanában lettek jogai. Normális körülmények között ezek a szülőknél és a pedagógusoknál vannak a felnőtté válásig – állítja Villányi Lenke gyermekpszichológus. A felnőtté válási folyamatnak természetesen része, hogy a gyermek meghoz bizonyos számú döntést, az életkorával e döntések következményei egyre nagyobbak lesznek, – de nem szabad a fiatalokat, pláne a gyermekeket idő előtt túlvállaltatni, túlterhelni.

A szakember szerint általánosságban beszélhetünk ma a szülői felelősség gyengüléséről, amit azzal a hamis érveléssel támasztanak alá, hogy nem akarják az akaratukat a gyerekre erőltetni. „Ha egy szülőnek csak akarata van, ne is tegye, de ha van meggyőződése arról, hogy mi a jó, akkor azt próbálja elfogadtatni a gyerekével, az ő érdekében” – mondja a pszichológus. A szülő iránt érzett szeretet okán ugyanis a gyermek szeretné tudni, mi a szülő elképzelése, és igyekszik is alkalmazkodni hozzá.

A gyerek szempontja vagy kívnsága az első?

Másfelől nézve, Villányi Lenke szerint, a társadalom csak a retorika, a szavak szintjén gyermekközpontú. A szakértő kifejtette, hogy az egészségügyi ellátás beszűkült, jelentős a gyermekszegénység, csökken a házasságkötések száma, hanyatlik a családtagok egymás iránti hosszú távú elköteleződése. Pedig a gyermeknek valódi, alapvető joga lenne várt gyerekként teljes családba születni és ott felnőni.

A gyermekpszichológus pontosítja azokat a tanári véleményeket, melyek szerint ma az iskolában minden túlzottan a gyermekek szempontjainak rendelődik alá; szerinte ugyanis nem a gyermek szempontjait, hanem a kívánságait igyekszik kiszolgálni a közoktatás.

Alkalmazkodjanak a pedagógusok?

Némileg másként látja a helyzetet Hámori Veronika, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatónője, aki ambivalens érzéssel fogadja az iskolai agresszióról, a gyermeki jogok „túlzott mértékéről” és a kezelhetetlen gyerekekről szóló híreket. Ahogyan azt is, ha arról hallja panaszkodni a kollégáit, hogy az iskola szolgáltató jellegének erősödése miatt növekszik a tanárok kiszolgáltatottsága.

Az igazgatónő szerint kár visszasírni az akár csak egy évtizeddel ezelőtti időket, hiszen az iskola megszűnt elsődleges ismeret- és kultúraközvetítő lenni. Szolgáltató intézmény lett, amely a társadalom elvárásait köteles teljesíteni. Hámori Veronika úgy látja: elengedhetetlen a pedagógustársadalom megújulása, de a szülőkkel való együttműködéshez szükséges ismeretek elsajátítása is. Úgy véli: ha a tanárok elsajátítják a „kompetencia-alapú tanítást”, a gyerekek többségét maguk mellé állíthatják az iskolai munkában.

A jogból nem árthat meg a sok

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa – aki egyben a gyermeki jogok képviseletét is ellátja − egyáltalán nem osztja azok nézeteit, akik szerint a kiterjedt gyermekjogok miatt gyerekuralmú társadalomban élnénk. A diákok tanárokkal szembeni erőszakos fellépését nem a gyermekjogoknak, hanem a diákok deviáns magatartásának tudja be. Az ombudsman még rá is erősítene: a mostaninál sokkal erőteljesebben tudatosítaná a gyerekjogokat magukban a fiatalokban, illetve a felnőtt társadalomban is.

Továbbra is „virulnak” ugyanis a gyermekekkel szembeni „klasszikus” visszaélési formák: a családon belüli bántalmazás vagy a szexuális zaklatás – érvel az ombudsman.

A rendőrségi statisztika alátámasztja Szabó Máté álláspontját: a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma megháromszorozódott 2003 és 2007 között, ötezer körüliről tavaly már tizenötezer fölé ugrott az elkövetési szám. Néhány jellemző típus: kiskorú veszélyeztetését 1785, tiltott pornográf felvétel készítését 9934, megrontás bűntettét 166 esetben állapította meg tavaly a hatóság.

Csúcsra törő ifjúság

A szakértők egy tekintélyes része egyetért abban, hogy a felnőttkori beilleszkedési nehézségek, személyiségzavarok fontos kiváltó oka a személyiség túlzott felértékelődése, ami pedig jobbára a felnőtt világ visszajelzéseire vezethető vissza a gyermek- és serdülőévekben. A túlzott féltést, az egészséges terhelés hiányát, a kudarcoktól való messzemenő és túlzó kíméletet említik leggyakrabban a fiatalok személyiségét eltorzító tényezők között.

A társadalom szegmensei közül legmarkánsabban a munkaerőpiac jelzi a fiatalok jellemének változását; igaz, ritkán jelöli meg e változás lehetséges okait. A Mind-Diák Szövetkezet üzletfejlesztési vezetője, Schneider Ildikó szerint tagjaik annyiban térnek el a diákság többségétől, hogy az átlagnál nagyobb felelősséget vállalnak saját jövőjük iránt. Már a tanulmányi éveik alatt rendszeresen munkát vállalnak, törekszenek tapasztalatok megszerzésére, és nem várják el, hogy csak a szüleik és a köz támogatásából járhassanak egyetemre, főiskolára.

Az azonban a szakmai vezető tapasztalatai szerint szembetűnő, hogy 2004-hez képest hetven százalékkal csökkent e tudatos fiatal, öngondoskodásra törekvő réteg aránya a diákságon belül.
Irreális elvárások

Az első munkahelyes fiataloknál jellemző a nehezebb beilleszkedés – hangsúlyozta Schneider Ildikó. Véleménye szerint a diplomába befektetett energia megtérülését azonnal szeretnék, s a piac szemszögéből nézve irreálisan magasak fizetési-bérezési elvárásaik. Nehezen látják be, hogy az egyetemről hozott tudás nem azonos a piac elvárásaival, hogy be kell illeszkedniük a munkahelyi rutinba, meg kell tanulniuk a munka világának sajátos igényeit, és ez időbe telik.

A szakértő szerint másfél évtizede még teljesen más volt a helyzet: akkor egy friss diplomás számára természetes volt, hogy kezdetben egyszerűbb feladatokat osztanak rá, vagy az, hogy a szabadidejük egy részét feláldozzák a munkahelyi előmenetel érdekében. A korábbi nemzedékek türelmesebben várták ki azt is, hogy idővel egyre több és bonyolultabb feladatokat bízzanak rájuk, ami fokozatosan tükröződött az anyagi és egyéb természetű megbecsülésükben.

mihez van jogod, ha gyermek vagy?

A felnőttek bármilyen kapcsolatba kerülnek veled, azt kell tenniük, ami számodra a legjobb.

Tilos elrabolni téged, de ha mégis megtörténik, az államnak kötelessége minden erőfeszítést megtenni azért, hogy kiszabadítsanak.

Bármikor, ha egy felnőtt téged is érintő kérdésben dönt, jogod van ahhoz, hogy kifejezd véleményedet, és azt a felnőtteknek figyelembe kell venniük.

Jogod van ahhoz, hogy azt gondold, amit akarsz, és ahhoz a valláshoz csatlakozz, amelyikhez akarsz. Szüleidnek segíteniük kell abban, hogy megtanuld, mi a különbség jó és rossz között.

Az oktatás célja, hogy fejlessze a személyiségedet, hogy szellemi és fizikai képességeid kiteljesedhessenek. Az oktatás felkészít arra, hogy békésen, felelősségteljesen élj egy szabad társadalomban, hogy megértsd mások jogait és tiszteld a környezetedet.

(Forrás: Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának gyermekjogi honlapja)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.