Milyen az a bársonyos reform?
Nem tudom, milyen a bársonyos. Azt sem tudom, milyen a nem bársonyos. Azt tudom: soha nem volt olyan időszak – amióta az eszemet tudom –, hogy a kormányok részéről ne lettek volna törekvések, hogy az ország szekerét jobb irányba fordítsák. A különbség csak az volt, hogy mennyire volt ehhez lehetősége, eszköztára. Törekvések voltak, de a napi politikai csatározások alapvetően meghatározták, ki mit tudott megvalósítani.
Ezért hangozhatott el a miniszterjelölti meghallgatásán, hogy jelentősebb reformokra már nem készül az elkövetkező két évben? Ezek szerint az eszközök híján van?
Kész számot adni (Fotó: Gáti András)
Nagyon jól fogalmaztak, mikor azt mondták, hogy jelentősebb reformra nem készülök. De ez nem jelenti azt, hogy kisebb és szükséges változtatásra – akár a reform kategóriájába tartozó változtatásokra is – nem készülök.
Például?
A turisztika törvény most van előkészítés alatt, ha elkészül, elég jelentős változást hozhat. A meglévő sporttörvény módosítása is szükséges. Mindenütt van, vagy lesz változás, például a tűzoltóságnál a korábbi 52 órás munkahétről átállunk a 48 órásra. Ez több mint ezer új tűzoltót jelent. A lakásfelújítások esetében épp a héten indul a panelprogram új fejezete, erre egyébként idén 11 és fél milliárd jut.
Önkormányzati reform lesz?
Az önkormányzatoknál a legnagyobb reform az elmúlt időszakban a kistérségek létrehozása volt. A kistérségekben hatalmas lehetőség van, melynek csak a töredékét tudták eddig kihasználni. Ez főképp a kistelepüléseknek fontos. Most az a feladat, hogy ezeket a kistérségeket megfelelő eszközrendszerrel lássuk el, legitimáljuk őket. Olyan normatívákat kell kialakítani, amiből nemcsak a települések által működtetett intézményeknek jut, hanem a kistérségek által működtetetteknek is. Nem áll tőlem messze annak a támogatása, hogy a jegyzői, körjegyzői feladatok egy részét kistérségi szintre emeljük. Ezzel a települések jegyzőit lehetne tehermentesíteni.
A kistérségek felfejlesztése elodázhatja a megye kontra régió vitát?
Nem mondunk le a regionális átalakításról – és az ilyen és hasonló nagyságú reformokról sem. Meggyőződésem, hogy ez nem vagy-vagy, hanem is-is kérdés. Akár a megyei is lehet régió. Nem a földrajzi nagyság, hanem az eszköztár határozza meg a régiók sorsát. Az alapvető kérdést és a mozgásteret sem az dönti ma el, hogy most mi ezt akarjuk, vagy nem akarjuk, hanem alapvetően az, hogy ez kétharmados törvény. A mai politikai helyzetben az egyszerű többséget igénylő ügyekhez is nagyon komoly politikai előkészítés kell.
Miniszteri kinevezése kapcsán is felvetődött, hogy ezzel a szavazatát szerezte meg Gyurcsány Ferenc. Ez is egy „politikai előkészítés”?
Senkinek a fejébe nem lehet belelátni. Én magam sem tudom egészen pontosan, hogy miniszterelnök urat a döntésében mi motiválta.
Nem kérdezte meg tőle?
Úgy gondolom, hogy azt, amit ebben az ügyben szükségesnek tartott, azt elmondta nekem. Azt a szakmai felkészültséget, tapasztalatot, amivel rendelkezem – 17 évig voltam elsőszámú, választott vezetője egy megyének civilként, nem pártháttérrel – vehette figyelembe.
Azt sem kérdezte, hogy miért csak most lett önből miniszter?
Ilyen kérdést nem tettem fel, mert nyilvánvaló, hogy most látta ennek a szükségességét. Amúgy én nagyon tiszteletreméltónak tartom, bármelyik párt részéről és bármelyik kormányfő részéről, hogy egy mély lélegzetet véve tud nyitni akár a saját pártján kívülre is.
Nem érzi úgy, hogy becsapta azzal a választóit – akik függetlenként juttatták a parlamentbe – hogy beáll az MSZP kormányába?
Továbbra is maradok független képviselő, a függetlenség minden előnyével és hátrányával. Leültem az engem jelölő Somogyért Egyesület vezetésével és sok választómmal is beszéltem. Arra jutottam, hogy éppen úgy tudom hatékonyan érvényesíteni a civil világ érdekeit, ha a kormányban teszem ezt. Ha nem kerülök be, akkor az én függetlenségem sokkal súlytalanabb.
Hogy tervezi, kitölti a ciklust? Nem érzi, hogy ön csak „átmeneti megoldás” lesz?
Mindent megteszek azért, hogy eredményes legyen a munkám. Hogy meddig leszek a kormány tagja, az a mai helyzetben nem rajtam múlik.
Hanem azon, hogy meddig lesz kormány…
Bízom benne, hogy a Gyurcsány-kormány meglépi azokat a változásokat, amelyek pozitív értelemben erősítik a megítélését. Legvégső esetben időközi választás lehet, de széles a lehetőségek tárháza.
Amióta Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy ön lesz az önkormányzati tárca vezetője, elég sok támadás érte a jobboldalról. Emlegették a somogyi ügyeit, de a Magyar Nemzet a piros alsónadrágjáról is közölt képet, melyet a 2006-os választási győzelmekor villantott ki. Van alapja az önt bírálóknak?
Határozottan kijelentem, hogy akár a személyemmel, akár a Somogy Megyei Önkormányzatban elvégzett 17 éves munkámmal kapcsolatban megjelent támadó állítások és minősítések közül egy sem fedi a valóságot. Kész vagyok bármikor, bárkinek számot adni ezekről. Új vezetés lett a megyében és nekik könnyebb az előd munkáját mélységekbe leszorítani, mintsem azt a magasságot átugrani. A szükséges jogi lépéseket megtettem, hozzátéve, hogy sem a megbocsátás, sem a felelősségre vonás nem az én feladatom, én dolgozni szeretnék.
Milyen a kapcsolata a jobboldallal?
Megkerülhetetlennek látom a jobboldallal való határozott együttműködést.
Tesz gesztusokat a jobboldali vezetésű városok-városvezetők felé?
Nem hiszem, hogy elődöm, Bajnai Gordon alatt lett volna hátrányos megkülönböztetés. Az természetes, hogy mindenki úgy érzi, neki többre lenne szüksége, mint amennyit kap. De amíg én leszek a miniszter, addig ennek a reális vádja nem érhet, hogy azért nem kap valaki segítséget a tárcától, mert más színű a városvezetés.
—-Gyurcsányról, az olimpiáról és a fociról—-
Fel tudja idézni, milyen körülmények között találkozott életében először Gyurcsány Ferenccel?
Sokak elképzelésével ellentétben ez nem a KISZ-es időszakra esik. Mi külön korosztály vagyunk, én ő előtte dolgoztam ott. Gyurcsány akkori tevékenységét csak kellő távolságból figyeltem. Akkor találkoztunk először, amikor Medgyessy Péter tanácsadójaként megjelent a politikai közéletben.
Hivatkozva arra a képre, ami a választások éjjelén készült önről, meg kell kérdeznünk, most hogyan ünnepelte meg a miniszteri kinevezését?
Még nem ünnepeltem meg, de különösebbet nem tervezek. Számomra mindig fontos volt a család, így az is nagy ünnep, hogy a három gyermekem, a három unokám, a feleségem és az édesanyám itt lesz az eskütételnél. (Az interjú hétfő reggel készült – a szerk.) Ünnepre akkor lesz igazán okom, ha lezárom a most kezdődő szakaszt és azt tudom mondani, hogy nehéz, de nagyon tisztességes munkavégzés volt.
Mivel ön a sportért felelős miniszter is, érdekelne, mi a terve a magyar focival?
Kisteleki István régi ismerősöm, már megkeresett az elmúlt napokban. Részben az OLLÉ-program folytatásával, részben a szövetség egyéb elképzelései miatt szeretne velem találkozni. Rövid időn belül vele és a többi sportág képviselőjével is le fogok ülni egyeztetni.
Az „egyéb elképzelések” több pénzt jelentenek a hazai labdarúgásnak?
A kormányzati források nem fognak növekedni. A labdarúgás megkülönböztetett figyelmet érdemel – a feltételrendszerek javításában, de működtetni saját magának kell. A futball az a része a sportnak, amelyiknél a nézettség dönti el a színvonalát. Egy turisztikai rendezvénynél is az a mérce, hogy miként növekszik a látogatottsága egy rendezvénynek.
Akkor a jégkorongnak járna a sok pénz.
A támogatás legfőbb motivációja egyrészt a létrehozott érték, másrészt, hogy mekkora populációt von be akár aktívan, akár passzívan a tevékenységbe. Ez a két dolog határozza meg, ki, mekkora szeletet kap a tortából.
Hány aranyra számít az olimpián?
Ez az ország csak aranyakba tud gondolkozni, pedig olykor a döntőbe kerülés is nagy eredmény. Azt szeretném, ha minél tisztességesebben helytállnának a sportolóink és nem árnyékolná be a pekingi szereplést az, ami beárnyékolta az athénit. Ha öt aranyérmet szerezne Magyarország, már elégedettek lehetnénk, minden más eredmény pedig plusz örömöt jelentene.
pályakép
Gyenesei István 1948. április 1-jén született Kaposváron. 1972-ben a gödöllői egyetemen szerzett diplomát, tíz évre rá gazdaságtudományi doktorátust tett. 1993-ban elvégezte az ELTE politológia szakát. A hetvenes évek elején a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben dolgozott, majd a KISZ és az MSZMP Somogy megyei és központi apparátusában. 1986-tól a Somogy Megyei Tanács, 1990-től a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke. Utóbbi tisztséget (az 1994 és 1998 közötti időszakot leszámítva) 2006-ig betöltötte. Ekkor – egyetlen – független képviselőként jutott a parlamentbe. Itt a sport és turisztikai bizottságnak is tagja. Gyurcsány Ferenc 2008. május 15-től nevezte ki önkormányzati miniszternek. A tárcák átalakításának köszönhetően az önkormányzatok mellett a sport és a turisztika területe is a felügyelete alá került. Nős, három gyermeke van. Lánya, Leila sífutó olimpikon volt, most öttusázik.
