Belföld

Finom fékek kellenének az igazságszolgáltatásba

A magyar bíráskodási rendszer független, ám ez azt is jelenti, hogy nincs felette megfelelő kontroll - írja e heti számában a Figyelő.

Hack Péter büntetőjogász nemrégiben írt elemzésében azt feszegeti: van-e felelőse a magyar igazságszolgáltatás hibáinak, s ha igen, joguk van-e erről tudomást szerezniük az adófizetőknek. Hack mellett más szakértők, s a bíróságon belül maguk a bírák is sürgetik a változást annak érdekében, hogy az anomáliák ne „véletlenül” derüljenek ki, hanem a bírósági rendszerbe épített kontroll szűrje ki azokat.

A bírói szervezet az elmúlt hónapokban azért is reflektorfénybe került, mert mind többen feszegetik: a tíz éve indult igazságszolgáltatási reform megteremtette ugyan a bírák szervezeti, személyi és anyagi függetlenségét, de adós maradt a számonkérhetőséggel és az átláthatósággal.

Láthatatlan testület

A jogállamiságnak valóban központi értéke a bírói függetlenség, ám ez több részre bontható. „A szervezeti vagy alkotmányos függetlenség azt szolgálja, hogy a mindenkori kormányzat ne szólhasson bele a döntésekbe, emellett azonban létezik egy másik típusú függetlenség: a bíró személyes függetlensége” – emelte ki a Figyelőnek Fleck Zoltán jogszociológus. Garanciális jelentőségű, hogy az elnök ne önkényesen dönthesse el, kire szignál valamely ügyet, vagy azt, hogy több pályázó közül kinek a kinevezésére tesz javaslatot. Ezekre a döntésekre azonban a nyilvánosságnak nincs rálátása, mint ahogy a bíróságokon belül működő érdek- és erőviszonyokra sem. „Csak sejtéseink vannak, amelyek vagy igazak, vagy nem. Így ha azt mondom, hogy teljesen független az igazságszolgáltatás, ezzel azt is mondom, hogy teljesen ellenőrizhetetlen” – figyelmeztetett a kutató.

A nyugati demokráciákban már túl vannak ezen a felismerésen, s az igazságszolgáltatási rendszerekbe épített „finom fékekkel és ellensúlyokkal” biztosítják az átláthatóságot – úgy, hogy közben az ítélkezés függetlensége se szenvedjen csorbát. Magyarországon ezzel szemben semmit nem lehet a bírák értékrendjéről tudni, a talár mögé bújva tökéletesen „láthatatlanok”.

Ők is változtatnának

Az, hogy a változások szele elérte a bíróságokat, jelzi: Cserni János, a Fővárosi Bíróság bírája több kollégájával együtt néhány hete megalapította az Ideális Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesületet (IBIKE) azért, hogy reformokat indítsanak el, s figyelemmel kísérjék a bírósági vezetők és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) tevékenységét. Kezdeményezését a hivatalos vezetés felzúdulással fogadta, pláne, hogy eredetileg Tisztességes Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesület (rövidítve: Tibike) néven kívánta az érdekvédelmi szervezetet megalakítani.

A Figyelő úgy értesült, a vezetők közül sokan szerették volna, ha a bírót fegyelmi eljárással eltávolítják a pályáról, ám erre végül nem került sor. Kollégái közül azonban számosan – egyelőre „árnyékban”, nem vállalva a nyilvánosságot – rokonszenvvel figyelik Cserni aktivitását. „Néhány éven belül száz meg száz Cserni János lesz a bíróságokon – mutatott rá egyikük a Figyelőnek -, akik természetesnek tartják, hogy a harmadik hatalmi ág felett is érvényesül a függetlenséget természetesen nem veszélyeztető kontroll.”

(A milliárdos ügyek kibogozhatatlanságáról további részleteket olvashat a Figyelő e heti számában.)

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Felcsút, 2014. április 21.
Orbán Viktor miniszterelnök, miután átadta a győztesnek járó kupát a Real Madrid játékosainak a Puskás Suzuki Kupa utánpótlás-labdarúgótorna döntője, a felcsúti Puskás Akadémia Pancho Aréna első hivatalos mérkőzése után 2014. április 21-én.
MTI Fotó: Beliczay László
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.