A közvélemény-kutatások szerint a magyarországi választók legnagyobb részénél még nem dőlt el a választás, s a két nagy párt közül bárki nyerhet, hiszen az MSZP és a Fidesz fej fej mellett halad a választókért folyó versenyben. Szembetűnően magas azonban – a Szonda-Ipsosnál például 31 százalék – azon személyek aránya, akik bizonytalanok, vagy nem kívánnak szavazni. Szakértők szerint ez a réteg dönti majd el a szavazást.
Mindenki dönthet
Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója szerint, habár a bizonytalanoknak nagy jelentőségük van, mégsem lehet csak velük választást nyerni. „Sok múlik a pártok szimpatizánsainak aktivitásán is. Ha nem lesznek elég aktívak, akkor ők is eldönthetik. Igazából mindenki eldöntheti” – véli a kutató. „Ha az említett csoport csak az egyik pártra szavazna, akkor valóban a bizonytalanokon múlna minden. Ám kiegyensúlyozottnak tűnik a csoport” – nyilatkozta Karácsony Gergely, a Medián kutatásvezetője a FigyelőNetnek. A szakértő szerint is fontos lehet az, hogy a pártok meglévő híveiket mennyire tudják aktivizálni.
A bizonytalan szavazó portréja
Fontos kérdés, pontosan mennyi emberről is beszélünk, ha a bizonytalanok körét vizsgáljuk. Závecz Tibor szerint a sokaságot érdemes kettéválasztani. Elmondása szerint ugyanis létezik egy passzív réteg, amelyiket nem érdekli a politika, s nagy valószínűséggel nem is járul majd az urnák elé. Róluk általánosságban elmondható, hogy alacsonyabb státuszúak és kevéssé iskolázottak.
A másik fél azonban már érdekesebb a kutatók számára, hiszen az aktív bizonytalanok érdeklődnek a politika iránt, elmennek szavazni, ám nincs biztos pártpreferenciájuk, így talán az utolsó pillanatban döntenek. Számuk csupán 5-6 százalék, s a kutatók elmondása szerint a csoport tagjait sem iskolázottság, sem életkor, sem társadalmi státusz alapján nem lehet behatárolni: minden tekintetben átlagpolgárok. Závecz Tibor a legutóbbi kutatás alapján csak lakóhely szerint tapasztalt eltérést, de ott sem jelentőset: talán a falvakban több a bizonytalan, mint a városokban.
A klasszikus bal-jobb skálán szintén problematikus elhelyezni őket. Leginkább talán a centrumban találhatjuk őket, ám Závecz Tibor elmondása szerint ez sem állandó, hiszen a bizonytalanok januárban még inkább jobbra húztak, ám februárban már inkább a baloldalon találhattuk meg őket. „Teljesen kiegyensúlyozott csoport, így nagyon nehéz a pártoknak megcélozniuk őket” – vélte a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója.
Hatékonyabb a Fidesz?
A politológus szerint a bizonytalanok változékonysága magára a pártokra vezethető vissza. „Nyilvánvalóan elsőként a kevésbé iskolázott, alacsonyabb jövedelmű, nem városi lakosokat jelölik meg sokan, de a változó politikai stílus, a sekélyes kampányüzenetek talán épp a skála ellentétes oldalán okozhatnak több bizonytalanságot. Szerintem ebben a kampányban bizonyos üzeneteket, adott iskolázottsági szint felett, nem lehet bizonytalankodás nélkül elfogadni” – mondta Kumin Ferenc a FigyelőNetnek. Hozzátette: inkább a Fidesz az, amelyik hatékonyabban szólíthatja meg a bizonytalanokat. Mint a politológus fogalmazott „vélhetőleg a jobboldal egyszerűbb azonosulást kínáló, röviden megfogalmazott érvei hathatnak jobban, miközben a rivális kitartóan bízik a választók racionalitásában, belátásában”. Mivel a bizonytalanok kevésbé tájékozottak a politika világában, ezért Kumin Ferenc szerint inkább a nagypártok számíthatnak a bizonytalanok szavazataira, hiszen náluk csak az igen erős ingerek tudnak hatást elérni.
Gíró-Szász András, a Századvég Alapítvány igazgatója egyetért azzal, hogy nehéz a bizonytalanokat vizsgálni, hiszen a kutató csak egy bizonytalan masszát lát. Az elemző szerint azonban elmondható, hogy a csoport protesthangulatra hajlamos: inkább büntet, mint hogy racionálisan értékelne. Döntésükben így fontos szerepet játszik, hogy melyik fél szimpatikus, s melyik oldal nem. Gíró-Szász András szerint a pártoknak ezért fontos egymás lejáratása. A szakértő szerint azonban van egy határ, amit ha átlépnek, akkor az ellenük fordíthatja a szavazókat, s mindez a kis pártoknak kedvezhet.
A döntés logikája
Závecz Tibor szerint általánosságban elmondható, hogy a bizonytalan szavazó ígéretekre fogékony, s érdek alapján szavaz. Így a győztes oldalnak „sűrűn kell ígérnie számukra”. Karácsony Gergely szerint nem beszélhetünk egy egyszerű racionális döntésről: vélhetőleg a bizonytalan szavazó mérlegel, hogy a jelenlegi kormánnyal jár-e jobban, vagy egy másik kormánytól várja-e életkörülményei javulását. S ha úgy véli, hogy az adott kabinet nem megfelelő a számára, akkor leszavazza.
Gíró-Szász András a döntést inkább érzelminek, mint értelminek vélte, míg Kumin Ferenc szerint elvileg érzelmi szavazókról beszélhetünk, de ha az elbizonytalanodás oka racionális természetű, akkor éppen az értelmi érvek dönthetnek. Az utolsó benyomások sokat számítanak. Ilyen lehet az utolsó hullámban futó, jellemzően emocionális médiakampány, az ajtóról ajtóra járó aktivisták személyes rábeszélése, vagy a bizonytalanok által is némileg követett miniszterelnök-jelölti vita benyomásai.
