Vankó László főosztályvezető-helyettes a Népszabadságnak azt mondta: a két számlagyáros évente új vállalkozást alapított, amelyek számlák kiállításán kívül más tevékenységet nem végeztek. Egy év elteltével a céget eladták.
A lebukást elkerülendő, valamennyi társaság esetében negyedévente elkészítették és benyújtották az esedékes adóbevallást. S bár bevételeiket és kiadásaikat egyaránt hasra ütéssel állapították meg, arra mindig ügyeltek, hogy a mérlegük után pár száz ezer forint fizetési kötelezettségük keletkezzen. Vélhetően abból indultak ki, hogy a nyereséges és emiatt adót fizető cégeket esetleg ritkábban vizsgálja az APEH. Vankó László nyomozati érdekekre hivatkozva egyelőre nem kívánt részletekbe bocsátkozni arról, miképpen jutott a nyomozó iroda tudomására a számlagyár létezése és működése.
E-mailben rendelték
A számlagyárosokkal kapcsolatban álló mintegy kétszáz cég e-mailekben rendelte meg a számlákat. Mint a lap megtudta, a rendőrségi házkutatás alatt is érkezett pár számlamegrendelés a céghez. Miután kiállították a kért összegű és a megállapodott tevékenységre szóló számlát, s a megrendelő átutalással kiegyenlítette azt, egyikük a bankból készpénzben felvette az átutalt összeget, és a számlagyár jutalékának levonása után – ugyancsak készpénzben – visszaadták azt a megrendelőnek.
A számlagyár általában 10-15 százalékos jutalékért dolgozott, de volt olyan cég, melynek a megspórolt forgalmi adó összegéért állítottak ki számlát.
200 eset
A rendőrség kétszázrendbeli folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett adócsalással és ugyancsak kétszázrendbeli, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítással gyanúsítja a két számlagyárost. Miután a gyanúsítottak számlázóprogramját és a megrendelőkkel folytatott elektronikus levelezését is lefoglalták, az elkövetkező hetekben az ügyben érintett kétszáz cégvezető is számíthat a rendőrség és az adóhivatal jelentkezésére.
