Belföld

Sávközelben a forint

A forint euró elleni árfolyama veszélyesen megközelítette az intervenciós sáv erős oldalának szélét. Mozgalmas időszaknak nézünk elébe, ha a piac nem tanult a korábbi eseményekből. Sok múlik az MNB-n is.

Ha deja vu érzésünk támad a forintpiaci események láttán, akkor nem a szemünk káprázik. A piaci folyamatok szinte leképezik a 25 hónappal ezelőtti eseményeket, amely végül a sáv elleni támadáshoz vezetett, majd a forint drasztikus gyengülésébe csapott át. Jogosan kérdezhetnénk, hogy a piac nem tanult semmit a 2003-as eseményekből? Akkor mindenki fejvesztve rohant ki az országból, és mivel sokan akartak egyszerre kitülekedni egy keskeny ajtón, a spekulánsok súlyos veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni.








2002 tanulsága
Emlékezhetünk, hogy 2002-ben folyamatosan romlott a hazai költségvetés helyzete, ami nyilvánvaló inflációs veszélyt jelentett, de a világpiaci folyamatok egészen más irányba terelték a kötvénypiacot. A sikeres nizzai ír szavazás után megnyíltak a kapuk hazánk előtt az EU-ba és ez jelentős tőkebeáramláshoz vezetett. Mondhatjuk, hogy az „EU-fória” nagyobb volt, mint a Medgyessy-féle 100 napos költekezés negatív visszhangja. Az MNB viszont nem csökkentette elég gyorsan a kamatot, mert a hazai fundamentumokra koncentrált és ez vezetett a sáv elleni támadáshoz.

Az erős oldalnál

A forint a múlt heti 75 bázispontos kamatcsökkentés után gyakorlatilag megérkezett a sáv erős oldalának széléhez. A hazai fizetőeszközzel az euró ellenében 241.90 forinton kereskednek, míg a sáv széle 240.01. A forint erősödése elsősorban a kötvénypiaci eseményekre vezethető vissza. Az elmúlt időszakban jelentősen felerősödtek a kamatcsökkentési várakozások. Ez jelentős kötvénypiaci hozamcsökkenéshez vezetett. Az egyéves hozamok az elmúlt három hónap során közel 200 bázispontot estek (egy bázispont az 1%-nak a század része), míg a 10-éves kötvényhozamok is 90 bázisponttal ereszkedtek lejjebb, amit nyugodtan nevezhetünk jelentős kötvénypiaci rally-nek.

A pozitív kötvénypiaci kilátások rövid idő alatt megfelelő mértékű külföldi tőkebeáramláshoz vezettek, amelyek a hazai lakossági devizahitelek felvételével párosulva elégnek bizonyult a forint árfolyamának erősítéséhez. Tehát a piac ezúttal nem a forintra, illetve a forint sávjának eltolására spekulál, hanem az MNB-t akarja kamatcsökkentési hullámba belekényszeríteni. Az MNB azonban a két évvel ezelőtti eseménysorhoz nagyon hasonlóan cselekszik. Ugyan a végén az MNB nyertesen került ki a csatából, de sok elemző utólag azt mondta, hogy nem került volna sor a spekulációs támadásra, ha az MNB nem követ el sorra hibákat az oda vezető úton. Hibának pedig a túl óvatos és lassú monetáris politikát rótták fel.


Az MNB figyelme

2005-ben a befektetők részéről ismét pozitív hangulatot tapasztalhatunk hazánk iránt. Immár nem az EU miatt, hanem az alacsony USA és EU kamatok sarkallták arra a befektetőket, hogy Alan Greenspan, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nagyon befolyásos elnökének szavaival élve „túlzott mértékű kockázatvállalással” a fejlődő piacok irányába forduljanak. A nagyon jelentős magyar kamatprémium vonzotta a tőkét hazánkba. Amíg az MNB a túlzottan laza fiskális politikára figyelt, addig a piaci folyamatok ismét más irányba haladva folyamatosan sodorták a forintot a sáv szélére.


Az MNB-nek valószínűleg tovább kell majd vágnia a kamatot abban való igyekezetében, hogy gyengítse a hazai fizetőeszközt. Viszont tőkebeáramlással kell számolnia mindaddig, amíg az egyre alacsonyabb kamatprémium miatt kiáramló forró tőkénél nagyobb – a csökkenő hozamok miatt – a rövid időn belül jelentős hozammal kecsegtető kötvényekbe áramló pénz. Az egyensúlyi pontot lehetetlen eltalálni, legalábbis a világ monetáris politikusainak nincs túlzottan jó eredménysora ezen a téren, tehát könnyen lehet, hogy az MNB túllő az egyensúlyi kamatszinten, ami jelentősebb forintgyengüléshez és az év második felében kamatemeléshez vezethet.

Amennyiben a fent vázolt szcenárió válik valóra, akkor ebből úgy lehet profitálni, hogy a kamatcsökkentési ciklus végéig hazai kötvényeket vásárolunk, majd amikor ez véget ér és a forint végre az MNB szándékának megfelelően elkezd gyengülni, akkor olyan részvényekbe fektetünk, amelyek számára a forintgyengülés kedvező. Itt elsősorban az exportáló cégekre (BorsodChem, Richter, Egis) érdemes több figyelmet fordítani.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.