A Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe, a BUX ismét képes volt emelkedni, hála a Mol újabb, közel 6 százalékos száguldásának. A hét nyertese mégis a Rába lett, amely 8,1 százalékot emelkedett.
Ahogy már megszokhattuk, minél közelebb kerülünk a negyedéves gyorsjelentésekhez, annál kevesebb vállalati hír lát napvilágot. Ennek az az oka, hogy a vállalatok immár minden fontosabb bejelentést a gyorsjelentés alkalmára tartogatnak. Az elmúlt hétre azonban így is jutott két érdekesnek nevezhető, de annál kevésbé meglepő vállalati bejelentés.
|
Kezdődött a hét a BorsodChem (BC) félreértett bejelentésével, miszerint részvény-visszavásárlásba fogna. A hírek először arról szóltak, hogy a vállalat részvényeinek 10 százalékát vásárolja vissza. A tévedés forrása ismeretlen, de a széles körben elterjedt hír pozitív hatást gyakorolt a részvény árfolyamára. A vállalat másnap aztán újabb közleményben pontosította, hogy legfeljebb kétmillió részvényt fog visszavásárolni, ez a tőzsdére bevezetett pakettnek csupán 2,6 százaléka. A részvényeket továbbá nem fogják bevonni, azaz megsemmisíteni, hanem a munkavállalói javadalmazási program során használják fel.
Ez azért érdekes, mert a BorsodChemnél már létezik munkávállalói részvénykompenzációs program, amelyet ráadásul csupán másfél hónapja fogadtak el, a szeptemberi rendkívüli közgyűlésen. Ez csupán a felső menedzsmentre terjed ki. A vállalat jövőre kíván bevezetni egy olyan részvényjavadalmazási rendszert, amely immár nem csak nevében, hanem a gyakorlatban is kiterjed a dolgozók széles körére. A 2 millió részvény piaci értéke valamivel kevesebb, mint 4 milliárd forint, amit ha ingyen osztanak szét a 4 ezer munkavállaló között, akkor egy személyre kerek 1 millió forint jutna. Ez igen tisztességes pénz, tekintve a nem sokkal magasabb éves átlagos nettó jövedelmeket a borsodi térség vegyipari dolgozói között.
Macedón terjeszkedés
A hét utolsó napjára esett Matáv-bejelentés nem okozott senkinek meglepetést, pedig önmagában akár azt is hihetnénk, hogy igen jelentős tranzakciót hajtott végre a társaság. A magyar telekomcég ugyanis kivásárolta a Cosmotelcot a MakTel macedón nemzeti telefontársaság 51 százalékát tulajdonló Stonebridge konzorciumban 7,8 milliárd forintért. A bejelentést egyesek megpróbálták jelentős akvizíciós lépésként beállítani. A befektetők körében köztudott volt, hogy a Matávnak opciója van a részesedés megvásárlására és ezzel az opcióval korábban is élt.
A MakTel-akvizíció meglehetősen jó döntésnek bizonyult, és nem csak a kiemelkedő profitabilitásnak köszönhetően. A MakTel többségi részesedésének megvásárlása a magyar cég egyetlen határokon átívelő akvizíciója. Tekintve, hogy a pangó hazai piac mellett a növekedés egyetlen alternatíváját a regionális terjeszkedés jelenti, a MakTel példája tartja a lelket a befektetőkben, hogy ez a törekvés a Matáv részéről igenis eredményes lehet.
Jegybanki üzenet
Az elmúlt héten a várakozásoknak megfelelően kamatot csökkentett a jegybank, majd kiadott egy közleményt, melyben mintegy válon veregette önmagát. Ha a gyenge forint hívei azt hitték, hogy a csökkenő infláció jobb belátásra térítheti az MNB-t, akkor nagyon csalódniuk kell. A jegybank ugyanis a csökkenő inflációt az erős forintnak tulajdonítja, és a jelenlegi trend arra készteti a jegybankot, hogy folytassa szigorú monetáris politikáját. Ezekkel a gondolatokkal egycsapásra köddé vált az a halovány ötlet, hogy a csökkenő infláció alacsonyabb kamatot és gyengébb forintot is indukálhat.
Járai Zsigmond Franfurtban továbbra is a laza fiskális politikára hárította a felelősséget, és egyúttal jelezte, hogy az MNB számításai szerint az idei hiány és a jövő évi is irreális. Márpedig a jegybank előrejelzésére érdemes odafigyelni, mert érdekes módon az MNB sokkal pontosabban képes előrejelezni a költségvetés hiányát, mint maga a Pénzügyminisztérium. Persze lehet, hogy a valósággal a PM-ben is tisztában vannak, csak kifelé kommunikálnak később mindig túlzottan optimistának bizonyuló számokat.
