Magyarország és Lengyelország egyelőre az euróövezeti csatlakozás egyetlen kritériumát sem teljesíti. Az MTI birtokába jutott dokumentum szerint az Európai Bizottság szerdán délután megjelenő 2004. évi konvergencia-jelentése mindkét említett országgal kapcsolatban ezt az egyébként tényszerű megállapítást is tartalmazza majd.
Az EU öt kritérium alapján vizsgálja az euróövezeten kívüli tagállamok “euró-érettségét”. Ezek: az árstabilitás, a költségvetés pozíciója, az árfolyamok alakulása, a hosszú távú kamat-konvergencia, illetve a jegybankra vonatkozó jogi szabályozás.
A dokumentum szerint a bizottság megállapítja, hogy a vizsgált periódusban, az augusztusban véget ért 12 hónapban az átlagos inflációs ráta Magyarországon 6,5 százalék volt, szemben a 2,4 százalékos inflációs kritériummal, amely elengedhetetlen feltétele az euróövezeti csatlakozásnak, majd az euró bevezetésének. Az inflációs kritériumot egyébként hazánkon kívül Lettország, Lengyelország, Málta, Szlovákia és Szlovénia sem teljesítette.
Magyarország GDP-arányos államháztartási hiánya 2003-ban 6,2 százalék volt, míg a kritérium 3 százalék. A hosszú távú kamatkritérium 6,4 százalék, viszont Magyarországon a vizsgált évben az átlagos hosszú távú kamatszint elérte a 8,1 százalékot, aminek a dokumentum szerint a növekvő árfolyamkockázat és a magas inflációs várakozás az oka. (Magyarország még nem lépett be az ERM-II rendszerbe, így értelemszerűen az árfolyam-kritériumot sem teljesítette.)
A hírek szerint a jegybankra vonatkozó jogi szabályozással kapcsolatban a dokumentum megállapítja, hogy a jegybanktörvény és az Alkotmány nem teljesen egyeztethető össze az EKB statútumával. Azon a „vizsgán”, amely a jegybank politikai beavatkozásoktól való függetlenségét vette górcső alá, mind a tíz újonnan csatlakozó ország megbukott; márpedig ez az egyik legfőbb kritérium, melyet az euró bevezetéséhez teljesíteniük kell az új tagoknak.
A Bloomberg információi szerint a jelentés külön említést tesz majd Magyarországról, ahol ráadásul a kormány legújabb erőfeszítései ahelyett hogy a jegybank függetlenségének megerősítését szolgálnák, pontosan az ellenkező irányba mutatnak. Mint ismeretes három kormánypárti képviselő olyan törvényjavaslatot nyújtott be, mely azt kezdeményezi, hogy a monetáris tanács létszáma oly módon bővüljön, hogy annak négy tagját és a monetáris politikáért felelős alelnökét az MNB elnökének javaslatára, míg további öt tagot a miniszterelnök javaslatára nevezze ki a köztársasági elnök.
A jelenlegi szabályok szerint a Monetáris Tanács tagjai az MNB elnöke, alelnökei és további tagok, akiket a bank elnökének javaslatára a miniszterelnök egyetértésével a köztársasági elnök hat évre nevez ki. Az érvényben lévő szabályozás szerint a tanács legalább hét, legfeljebb kilenc tagból állhat. A monetáris tanács, hivatalos nevén Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a jegybank pénzügypolitikájáért felel, meghatározott időszakonként döntést hoz az irányadó jegybanki alapkamatláb mértékéről és ezzel befolyásolja a forint árfolyamát, illetve az inflációs cél elérését.
