Belföld

Hazánkat is bírálja az Európai Bizottság

Hivatalosan szerdán teszi közzé az Európai Bizottság 2004-es konvergencia-jelentését. A hírek szerint hazánkat a konvergencia-kritériumok és a jegybanktörvény tervezett módosítása miatt is bírálat éri.

Magyarország és Lengyelország egyelőre az euróövezeti csatlakozás egyetlen kritériumát sem teljesíti. Az MTI birtokába jutott dokumentum szerint az Európai Bizottság szerdán délután megjelenő 2004. évi konvergencia-jelentése mindkét említett országgal kapcsolatban ezt az egyébként tényszerű megállapítást is tartalmazza majd.

Az EU öt kritérium alapján vizsgálja az euróövezeten kívüli tagállamok “euró-érettségét”. Ezek: az árstabilitás, a költségvetés pozíciója, az árfolyamok alakulása, a hosszú távú kamat-konvergencia, illetve a jegybankra vonatkozó jogi szabályozás.

A dokumentum szerint a bizottság megállapítja, hogy a vizsgált periódusban, az augusztusban véget ért 12 hónapban az átlagos inflációs ráta Magyarországon 6,5 százalék volt, szemben a 2,4 százalékos inflációs kritériummal, amely elengedhetetlen feltétele az euróövezeti csatlakozásnak, majd az euró bevezetésének. Az inflációs kritériumot egyébként hazánkon kívül Lettország, Lengyelország, Málta, Szlovákia és Szlovénia sem teljesítette.

Magyarország GDP-arányos államháztartási hiánya 2003-ban 6,2 százalék volt, míg a kritérium 3 százalék. A hosszú távú kamatkritérium 6,4 százalék, viszont Magyarországon a vizsgált évben az átlagos hosszú távú kamatszint elérte a 8,1 százalékot, aminek a dokumentum szerint a növekvő árfolyamkockázat és a magas inflációs várakozás az oka. (Magyarország még nem lépett be az ERM-II rendszerbe, így értelemszerűen az árfolyam-kritériumot sem teljesítette.)

A hírek szerint a jegybankra vonatkozó jogi szabályozással kapcsolatban a dokumentum megállapítja, hogy a jegybanktörvény és az Alkotmány nem teljesen egyeztethető össze az EKB statútumával. Azon a „vizsgán”, amely a jegybank politikai beavatkozásoktól való függetlenségét vette górcső alá, mind a tíz újonnan csatlakozó ország megbukott; márpedig ez az egyik legfőbb kritérium, melyet az euró bevezetéséhez teljesíteniük kell az új tagoknak.


A Bloomberg információi szerint a jelentés külön említést tesz majd Magyarországról, ahol ráadásul a kormány legújabb erőfeszítései ahelyett hogy a jegybank függetlenségének megerősítését szolgálnák, pontosan az ellenkező irányba mutatnak. Mint ismeretes három kormánypárti képviselő olyan törvényjavaslatot nyújtott be, mely azt kezdeményezi, hogy a monetáris tanács létszáma oly módon bővüljön, hogy annak négy tagját és a monetáris politikáért felelős alelnökét az MNB elnökének javaslatára, míg további öt tagot a miniszterelnök javaslatára nevezze ki a köztársasági elnök.


A jelenlegi szabályok szerint a Monetáris Tanács tagjai az MNB elnöke, alelnökei és további tagok, akiket a bank elnökének javaslatára a miniszterelnök egyetértésével a köztársasági elnök hat évre nevez ki. Az érvényben lévő szabályozás szerint a tanács legalább hét, legfeljebb kilenc tagból állhat. A monetáris tanács, hivatalos nevén Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a jegybank pénzügypolitikájáért felel, meghatározott időszakonként döntést hoz az irányadó jegybanki alapkamatláb mértékéről és ezzel befolyásolja a forint árfolyamát, illetve az inflációs cél elérését.

Megkerestük George Clooney-t, hogy megtudjuk, mit gondol arról, hogy Soros György ügynökének kiáltotta ki a kormányoldal. A világsztár válaszában elárulta, hogy egyszer találkozott a milliárdossal. De volt néhány gondolata Orbán Viktorról és rezsimjéről is.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.