Belföld

Niche mint rés

A kis cégeknek nincs sok esélyük a fejlődésre. De azt a keveset érdemes megragadniuk, hogy rést üssenek a nagyok által uralt piacot körülvevő falakon. Hovatovább a "réselés" technikáját immár tanítják is, sőt, némely országban állami programokkal támogatják.

Egyre gyakrabban hangzik el manapság, hogy a globalizáció korában, amikor a multinacionális vállalatok uralják a hagyományos termékek és szolgáltatások piacát, az újonnan alakuló cégeknek majdnem lehetetlen velük versenyezni. Ezért úgynevezett niche vagyis résterületeket kell keresniük, ahol speciális profiljuk révén nyereségesek lehetnek. De van olyan terület, ahol a nagyok sem lehetnek túl nagyok.

Vonatok és szállodák

Az Egyesült Államokban igen népszerűek az online helyfoglalások: repülőre, vonatra, szállodába. Európában viszont az ügyfelek nehezen barátkoznak meg az utazás elektronikus megszervezésével. Pontosabban inkább csak az all-in-one helyfoglalással, amellyel egy helyen (például az American Express segítségével) lehet repülőjegyet, szállodaszobát rendelni, illetve autót bérelni. Ezzel szemben az olyan online eszközök, amelyekkel az utazás egy szegmensét lehet intézni, Nagy-Britanniában gyorsan népszerűek lettek.

A vállalati megrendelők előszeretettel foglalnak helyet a thetrainline.com weboldalon keresztül. Míg tavaly az itt eladott jegyek értéke 10 millió font volt, idén az eladások valószínűleg elérik az 50 milliót. A Hotelscene szállodafoglalási ügynökség hasonló sikert ért el az Xtranet online helyfoglalási rendszerével. Ennek egyik oka, hogy a jutalékok 25-50 százalékkal alacsonyabbak az offline helyfoglalásnál. Másik ok, hogy az ügyfelek készek interneten át szállodaszobákat vagy vonatjegyet rendelni, de repülőjegyet már kevésbé, ezért az all-in-one szolgáltatások helyett inkább külön-külön szervezik meg utazásukat. A repülőjegy-foglalással szemben valószínűleg visszatartó erő, hogy míg egy vonatjegy viszonylag olcsó, egy repülőjegy már jóval drágább, és ez pszichológiai gát lehet a “megfoghatatlan” online ügyintézéssel szemben.

Többet ésszel, mint szerencsével

Visszatérve Amerikához és az online szolgáltatásokhoz: a szerencsejátékok egy bizonyos fajtája mérsékelt, de biztos bevételt ad. A szövetségi jogszabályok szigorú feltételekhez kötik az online szerencsejátékok működtetését, emiatt van, aki más megoldással próbálkozik. Ezek az ügyességi játékok. “Ezek a játékok jobban megfelelnek a közönség igényeinek, mint a kaszinók, mert szórakoztatóbbak és a pénz nem annyira fontos” – nyilatkozta az International Herald Tribune napilapnak Sebastian Sinclair, a Christiansen Capital Advisors tanácsadó cég elnöke.

Stephen Killeen, a WorldWinner játékportál vezetője elmondta: a résztvevők másfél dollárral szállhatnak be egy-egy játékba, és a győztes nagyjából 3,20-at nyer. Az alapelv “a vesztes fizet egy kört”. Killeen portálján 30 játék van, és hasonló szolgáltatást kínál többek között a Yahoo-nak és a Lycosnak. A WorldWinnerre eddig 10 millióan regisztráltak – 65 százalékuk 40 év feletti nő. Ők leginkább azokat a játékokat kedvelik (például a Pasziánszt), amit offline is szoktak játszani. Sebastian Sinclair szerint ezen a területen a szolgáltatók még nem keresnek túl sokat. Az online szerencsejáték-ipar forgalma 7,5 milliárd dollárra tehető, ebből az ügyességi játékok részesedése kevesebb mint 5 százalék. Az illegális szerencsejátékok elleni egyre szigorúbb törvényi rendelkezések azonban javíthatnak ezen az arányon. És ami fontosabb: az illegális szerencsejáték-oldalak várható visszaszorítása azzal is együtt jár, hogy ezután ritkábban fogják összemosni ezeket az ügyességi játékokkal.

Befektetések nélkül nehéz

Az Egyesült Államoktól igencsak távoli és jóval kissebb országban, Új-Zélandban tett látogatást a Massachusetts Institute of Technology (MIT) hallgatóinak egy csoportja. Ez alkalommal a Computerworld helyi kiadásának nyilatkoztak egy kis ország kitörési lehetőségeiről az IT-piacon.

Nincs kétség afelől, hogy a túléléshez az új-zélandi informatikai vállalatoknak exportálniuk kell. A helyi korlátozott piac nem teszi lehetővé a nagy forgalmat. A megoldás az lehet, hogy az új-zélandi IT-vállalatok célozzanak meg egy bizonyos feladatot egy bizonyos területen, és oldják meg. Miután ezt megoldották és sikerült uralni azt a bizonyos szegmenst, el lehet kezdeni az ehhez kapcsolódó további szegmensek meghódítását. Ahhoz, hogy egy cég naggyá váljon, gyorsan kell növekednie. Ahhoz azonban, hogy növekedjen, tőkére van szüksége, amit a kockázati tőke társaságok hozhatnak. Csakhogy nemzetközi társaságok nem fognak befektetni egy új-zélandi vállalatba, mert közel akarnak lenni a pénzükhöz. A helyi kockázati tőke társaságok még csak most erősödnek, úgyhogy az informatikai vállalatoknak máshol kell tőkét keresniük.

Az MIT hallgatói szerint a megoldás az izraeli modell lehet. Itt az új technológiákat az egyetemeken kezdték fejleszteni, majd fiatal vállalatokat exportáltak az amerikai és európai piacokra. Ezzel kiaknázható az új-zélandi innovációs potenciál és kreativitás, másrészt befektetések áramlanak az országba – nem is akármekkorák: az Izraelbe irányuló befektetések 500 millió dollárról 5 milliárdra emelkedtek 10 év alatt. És ami a legfontosabb: Új-Zélandból erős szereplő válhat a világpiacon. Ez azért fontos, mert egyrészt az (amerikai) ügyfelek nem szeretik az olyan vállalatot, amely többezer kilométerre van tőlük, másrészt ha Új-Zélandnak sikerül hírnevet szereznie mint innovációs központ, akkor több befektetés érkezik az országba, amit aztán további technológiai vállalatok megalapozására lehet fordítani.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.