Az elnök azzal kapcsolatban foglalta össze a BSZSZ álláspontját, hogy ismertté vált: a jövő évi költségvetés kapcsán a szocialista párt egyes politikusai, illetve a kormány újra be szeretné vezetni az árfolyamnyereség-adót a hazai adózás rendszerébe.
Az elnök szerint a BSZSZ számokkal tudja igazolni, hogy az árfolyamnyereség-adó 2003. január 1-jei eltörlése kifejezetten segítette azt, hogy a hazai megtakarítások egy része a részvénybefektetésekbe vándorolt, és ezzel is hozzájárult a tőkepiac fejlődéséhez.
Cselovszki Róbert kifejtette: a magyar piacon a részvénybefektetések csupán 1,5 százalékát adják a háztartások megtakarításainak, ez messze elmarad a fejlett piacok, az Európai Unió fejlett országainak tőkepiaci átlagától.
Hangsúlyozta: amikor a jelenlegi kormány választási ígéretéhez híven 2003. január 1-jével eltörölte az árfolyamnyereség-adót, az intézkedés bizonyíthatóan elérte célját. A Budapesti Értéktőzsdén a forgalom már az eltörlést követően növekedni kezdett, és az első negyedév után jelentősen meghaladta az előző negyedév értékét.
Ezzel párhuzamosan a háztartások részvénybefektetése az összes pénzügyi vagyonukhoz mérten a 2002-es 1,49 százalékról 2004 első negyedévére 1,52 százalékra emelkedett, ami azért is szembeötlő, mert közben ennél a teljesítménynél figyelembe kell venni a magyarországi magas kamatszinteket, mint a részvénybefektetésekkel versenytárs befektetési formák hozamát.
Az elnök szerint ennek az adónak az újbóli életbe léptetése a pénzügyi kultúra fejlesztésére is negatívan hatna. A kisbefektetők között is terjed az öngondoskodásra való hajlam, vagyis az, hogy megtakarításaik egyre nagyobb részét osztott portfólióban tartják, többek között kötvényekben, életbiztosításokban, illetve növekvő hányadát részvényekben.
“Az árfolyamnyereség-adó bevezetése valójában nem a tőzsdét vetné vissza, hanem a kisbefektetők részvénybefektetéseire lenne negatív hatással” – mondta az elnök.
Cselovszki Róbert szerint összesen 160 ezer magyarországi kisrészvény-tulajdonost érintene kedvezőtlenül az előre jelzett újbóli bevezetés.
Az elnök arról is szólt, hogy még mindig jelentős tömegű kárpótlásijegy-állomány van a piacon, amelyet a tulajdonosok döntően részvényekre szeretnének átváltani. Ha a kormány ismét bevezetné az árfolyamnyereség-adót, ez hátrányosan érintené a kárpótlásijegy-tulajdonosokat is.
Idősebb Jaksity György, a szövetség főtitkára egy másik aspektusra is felhívta a figyelmet: az árfolyamnyereség-adó újbóli életbe léptetése mindenképpen visszavetné azt az irányzatot, amely a kis- és középvállalkozásokat a tőzsdére kívánja terelni. Emellett a nyugdíjpénztárak befektetési politikájára is károsan hatna, ez pedig a nyugdíjpénztári tagok megtakarításait sújtaná.
“A tőzsdét már valóban nem kell támogatni, viszont hagyni kell, hogy működjön” – hangsúlyozta végezetül a főtitkár.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
