Komoly meglepetés érné a világ legnagyobb, kizárólag internetes kereskedelemmel foglalkozó cégei közül azt, például az Amazon.comot,
amely véletlenül Magyarországon akarna webboltot nyitni. A hazai szabályozás alapos áttanulmányozása során ugyanis azzal szembesülne, hogy mielőtt online kereskedést nyit, egy valódi boltot is üzembe kell helyeznie.
A példa kedvéért említett világcégnek persze aligha e fura paragrafus venné el a kedvét a magyarországi megjelenéstől. Sokkal inkább a magyarországi internetes vásárlási statisztikák tántorítanák el a beruházástól, de ez más lapra tartozik.
Online kkv-szektor
Éppen a kis- és középvállalati szektor internet segítségével történő felemelésén fáradozik a GKM. A tárca legújabb, egymilliárd forintos, a hangzatos „Az e-kereskedelem mint a kkv- fejlesztés eszköze” címmel jelzett programja a bejelentés szerint ezer kisebb cégnek ad majd úgynevezett „e-stratégiát”. Hogy a szerveződő tanácsadói csoport pontosan mit felel majd arra a kérdésre, hogy miért kell boltot nyitnom, ha csupán „internetes áruházat” akarok, egyelőre nem lehet tudni. Az azonban akár némi reménykedésre is okot adhat, hogy Csillag István miniszter a program bejelentésekor elmondta: a kisvállalkozók az Európai Unióban jelentős új piacokat tudnak szerezni ember- és pénzigényes szervezetek létrehozása nélkül.
(Bővebben: E-kereskedelmi képzést indít a GKM)
Ha viszont a nagyok a piac mérete miatt egyelőre távol maradnak, akkor mondhatnánk, végre itt a nagy lehetőség a hazai kis- és középvállalkozások számára, hogy az elektronikus kereskedelem segítségével ágyazzanak meg a sikernek, immár az európai piacon (lásd keretes írásunkat). Nagyjából ilyen vagy ehhez hasonló kijelentésekre szorítkozik a hazai közigazgatás elektronikus kereskedelemért felelős része is.
Csakhogy a szabályok a kicsikre is vonatkoznak. Nekik is valódi üzletet kell vásárolniuk vagy bérelniük, szakképzett alkalmazottat kell az „offline” boltba állítniuk, és a tetemes rezsiköltséggel is számolniuk kell; holott csak egy online üzletet akartak – talán éppen a bolti értékesítéssel járó bonyodalmakat elkerülendő.
Szabálykerülők
Azt, hogy például az említett, vállalkozóbarátnak éppen nem mondható paragrafust nemigen sikerül betartaniuk cégeknek, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FvF) tavaly végzett vizsgálata is jól mutatja. A szervezet tízoldalas jelentésében leginkább azt kifogásolja, hogy a boltok jelentős része (az 50 vizsgált cégből 45!) nem tett eleget annak az 1989-ben kelt kereskedelmi minisztériumi rendeletnek, amely nyilvántartási kötelezettséget ír elő többek között a csomagküldő kereskedők számára (az e-kereskedők jelentős része csomagküldő cégnek tekinthető).
A tömeges szabálytalankodást az FvF adatain kívül az is alátámasztja, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalánál jelen pillanatban 154 csomagküldőt tartanak számon, holott a hivatal vezetője szerint is legalább ezer ilyen cég működik az országban. A nyilvántartásba vételre fogyasztóvédelmi megfontolásokból van komoly szükség – mondja Kati Attila, az FvF szóvivője a FigyelőNetnek, így a csomagküldő cégeket valahogyan utol lehet érni, ha már szemtől szembe nem találkoznak a vásárlóval. Az FvF egyébként fogyasztóvédelmi eljárásokat kezdeményezett a szabályszegők ellen, büntetést azonban egy cégre sem szabtak ki amiatt, hogy nincs üzlete.
Egyeztetnek
Magával a nyilvántartási kötelezettséggel persze maguknak a csomagküldőknek, illetve az internetes kereskedőknek sincsen semmi bajuk – hozza a szakma álláspontját Thurzó György, a Magyar Áruküldők Egyesületének elnöke, az azonban már nem túl szerencsés – teszi hozzá –, hogy üzlethelyiséggel is kell rendelkeznie annak, aki valójában nem erre vállalkozik. Az elnök azonban optimista, és mint arról az FN-nek beszámolt, a szervezet folyamatosan egyeztet a GKM-mel annak érdekében, hogy az előkészítés alatt lévő és még 2004-ben a parlament elé kerülő kereskedelmi törvényhez a szakma is hozzátehesse a magáét.
Kérdésünkre a GKM fogyasztóvédelmi és kereskedelmi főosztályának vezetője, Kozák Tamás is elmondta, valóban tárgyalnak az ominózus passzusról. Szerinte meg kell vizsgálni, lehetséges-e a törvényt úgy módosítani, hogy üzlethelyiség nélkül is lehessen online kereskedni, biztosat azonban egyelőre nem tudott mondani arról, pontosan hogyan is módosulna a kereskedők által kifogásolt jogszabály.
Az Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal vezetője, Andor Györgyné nem is feltétlenül tartja szerencsésnek, hogy bárki csupán egy telephellyel online kereskedővé válhasson. Mindazonáltal ők is folyamatosan egyeztetnek az áruküldőkkel annak érdekében, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldás szülessék az év végéig.
