A helyettes államtitkár közölte: ebben az évben a szokottnál is nehezebb prognózist készíteni, mivel a gazdasági növekedés szerkezete lényegesen változni fog, a fogyasztás jelentősen lassul, a növekedés húzóereje az export és a beruházások lesznek.
A fogyasztás növekedésének lassulása lényeges keresleti korlátot jelent, a kínálati oldalon pedig a versenyhelyzet erősödésére számít a PM. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank prognózisa között a legnagyobb eltérést az okozza, hogy a PM szerint a keresleti korlátok és a kínálati verseny csak kisebb mértékben teszi lehetővé a költségek és az adóváltozások érvényesítését az árakban.
A helyettes államtitkár elmondta: 2003 nyarán még maximum 6 százalékos éves inflációt jelzett a PM 2004-re. Az ez év eleji áfa- és egyéb adóváltozások hatását az előrejelzés már figyelembe vette, az előzetesen jelzetthez képest azonban nagyobb lett a novemberi, decemberi áremelkedések 2004-re áthúzódó hatása.
“A pénzügyi tárca ezzel együtt mindenképpen kevesebb éves inflációval számol mint a jegybank, részben a bizonytalanságok miatt, illetve azért, mert nagy esély van a különböző keresleti korlátok érvényesülésére” – húzta alá Kovács Álmos. Kiemelte: a PM szerényebb éves inflációs várakozása közelebb áll az elemzők véleményéhez, mint a jegybank prognózisa.
A következő évvel kapcsolatban megjegyezte: 2005-re vonatkozóan nincs lényeges különbség a PM és az MNB várakozásai között, az idei egyszeri hatások 2005-ben megszűnnek, így a pénzügyi tárca szerint is 4 százalék körüli infláció valószínűsíthető a következő év végén. A PM előrejelzése szerint az infláció az idei év második felétől lassulni fog.
Kovács Álmos kiemelte: a PM prognózisa következetes költségvetési politikán, az államháztartás hiányának folytatódó csökkenésén alapul, és azzal számol, hogy az országban a termelékenység növekedésétől nem szakad el a bérfejlesztés
