A kínai termékek inváziójától évek óta szenved a hazai könnyűipar. Textilgyárak, ruha- és bőripari cégek zártak be, mert nem bírták a versenyt a Távol-Keletről beáramló olcsó termékekkel. Néhány vállalkozó megpróbálta megtalálni az új helyzetben a versenyelőny lehetőségét, és termelésük egy részét Kínába, illetve a térség más országaiba vitték. Hogy ki hová, azt meglehetősen bizalmasan kezelik. Mindenki tart a konkurenciától, és nem szeretné kiadni kártyáit. De szakmai körökben sejtik, vagy tudják is egymásról a vállalkozók, hogy kik gyártatnak már Távol-Keleten.
Sütő Zoltán, a férfiruhákról ismertté vált Griff Gentlemen’s Rt. tulajdonosa is óvatosan beszél tapasztalatairól. Négy éve került kapcsolatba egy messzi földről jött üzletemberrel, akin keresztül eljuttatja megrendeléseiket a rendkívül olcsón termelő gyártókhoz.
A távol-keletiek azért tudnak olyan alacsony költségekkel termelni, mert 15-20 dolláros havi bérért dolgoznak, és hatalmas mennyiségeket termelnek – ad magyarázatot, miért van olyan nagy árkülönbség az európai és a keleti holmik között még akkor is, ha mindent legálisan intéznek. Míg Európában egy vég kelme ötven méter hosszú, addig az ázsiai gyártók ezerméteres végeket készítenek egyetlen gombnyomásra. Emellett jól képzett embereket foglalkoztatnak. Ezek az adottságok együtt teszik lehetővé, hogy a távol-keleti önköltség a ötöde a magyarországinak. S ezek a hivatalos árak. Ha valakinek alaposabb a helyismerete, s ezt joggal fel lehet tételezni az onnan importáló kereskedőkről, akkor sokkal olcsóbban juthat a termékekhez.