Sok hazai befektető választott nemzetközi befektetési lehetőségek közül az elmúlt két-három évben. Tették ezt azért, mert a hazai tőzsde igen gyengén teljesített, csökkent a részvények száma, jelentősen esett a forgalom, és amúgy is igencsak egy irányba mozgott a piac: lefelé. Azok, akik 2-3 millió forintot forgattak, már viselni tudták a költségeket, és a határainkon virtuálisan kilépve a befektetési lehetőségek csodálatos tárháza tárult eléjük. Egyrészről nem 20, hanem 4000 részvénybe fektethettek, másrészt ott voltak a derivatív termékek – határidős kontraktusok és opciók formájában.
A forint függvénye
Érdemes tanulni azonban az elmúlt pár év eseményeiből és immár nem elfeledkezni a devizakockázatról. Ha valaki úgy gondolja, hogy az idén a forint árfolyama tovább fog gyengülni, akkor érdemes lehet külföldi részvényben gondolkozni. De a jelenlegi szintekről a forint erősödésének is jó esélye van, ami ugyan furcsán hangozhat a tavalyi év devizaválság-közeli szituációinak tükrében, de számolni kell a lehetőségével.
Hiába volt vonzó a sok részvény és a nagyobb volatilitás is a Nasdaqon, a külföldön szerencsét próbáló hazánk fiai és lányai számára valószínűleg nem sok babér termett. Ennek legfőbb oka, hogy nem volt valami robosztus a tőzsdék teljesítménye, főként estek. Persze ki lehet választani olyan részvényeket, amelyek utólag jó befektetésnek bizonyulhattak, de talán sokan felejtették el figyelembe venni a devizaárfolyamok mozgását és az ehhez tartozó kockázatot. A forint gyengülése vagy erősödése ugyanis pontosan ugyanolyan módon változtatja a hozamunkat, mintha az adott részvények árfolyama változna. A dollár az árfolyamsáv kiszélesítése utáni másfél évben 30 százalékkal gyengült a forinttal szemben és ez azt jelenti, hogy ugyanezen időszak alatt ilyen hozamot kellett realizálniuk a befektetőknek pusztán ahhoz, hogy a pénzüknél maradjanak.
Az idén abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogy mind a kötvény-, mind a részvénypiacon jelentős reálhozamra van kilátás. Az infláció várhatóan megközelíti idén a 7 százalékos szintet, a 12 százalékos egyéves hozamok azonban még így is jelentős reálhozammal kecsegtetnek. Mivel nem lehet kizárni, hogy az idén is igen volatilis lesz a kötvénypiac, valószínűleg jobban járunk, ha közvetlenül diszkont kincstárjegybe vagy kötvényekbe fektetünk befektetési alapok helyett.
A részvénypiac a tavalyi 20 százalékos emelkedés után várhatóan az idén is 20 százalékot meghaladó mértékben fog emelkedni, amire jó esély van, hiszen már most nagyon sok pénz áramlott magyar részvényekbe. Tehát csak akkor érdemes külföldi befektetésekben gondolkozni, hogyha arra számítunk, hogy még ennél is magasabb hozamot tudunk elérni mondjuk amerikai vagy európai részvények vásárlásával.
Amerika fújja a szelet
Amerika mellett szól a tavalyi év egyik nagy tanulsága. E szerint Európa nem rendelkezik önálló növekedési motorral, tehát Amerikától függ az európai konjunktúra. Az amerikai vállalati profitok növekedését segíti a dollár gyengélkedése az euróhoz képest, hiszen így az amerikai vállalatok Európába irányuló exportja dollár értéken számítva többet ér. A várakozásoknak némileg azonban ellentmond, hogy a német DAX index jobban teljesített az idén, mint a new yorki Dow Jones ipari átlag, habár mind a kettő esetében pusztán 2 százalék alatti emelkedésről beszélhetünk. Lehet, hogy a végén a fél szavazatot leadónak lesz igaza.
A másik tényező amit figyelembe kell vennünk, az az információs asszimetria, ugyanis az amerikai és európai vállalatokról viszonylag keveset tudunk, korlátozottan és késve jutnak el hozzánk a hírek, nem léteznek magyar nyelvű elemzések. Mindezek miatt hátrányt szenvedünk el, ugyanis a helyi piacon működő profik jobb eséllyel hoznak jobb döntést. Ehhez hozzá kell vennünk a kereskedési költségeket, amelyek külföldi részvények esetében általában magasabbak, és a devizakonverzió során is költségünk támad, tehát létezik egy méretgazdaságossági szint, amely alatt nem éri meg elrontani a szemünket azzal, hogy este 10-ig a számítógépes monitor előtt ülve kukkoljuk az interneten az amerikai piacok mozgását.
Ha az idén a forint gyengülésére számítunk, vagy ha nem értünk egyet a jó magyar tőzsdei kilátásokkal, vagy ha csak egyszerűen ragaszkodunk a külföldi részvényekhez, akkor sem mindegy, hogy mi után nézünk. Még mindig maradt egy pár milliárd forint megtakarítás nemzetközi kötvényalapokban. Érdemes lehet megfontolni ezekből kiszállni, ugyanis az amerikai 1 százalékos és az EU-s 2-3 százalékos hozamok még a devizakockázat vállalásáért sem kárpótolnak. Tehát érdemes inkább részvényben gondolkodni. Az idén egy felmérés szerint 10-ből 8,5 banki stratéga nevezte meg Amerikát mint jobban teljesítő piacot Európával szemben. A fél szavazatra az a magyarázat, hogy az egyik stratéga azt mondta, Amerika ugyan jobb lesz mint Európa, de majdnem mindegy, ugyanis mind a kettő esni fog…
