Az úgynevezett kötelezettségvállalások, vagyis a költségvetésben rögzített pénzügyi előirányzatok szintjén ugyanez az összeg az idén 11,8 milliárd euró lesz. Emellett az újonnan taggá váló országok 2004-ben még mintegy 1,7 milliárd euró összegű előcsatlakozási támogatást is kapnak, mert a PHARE, a SAPARD és az ISPA alapokból finanszírozott fejlesztéseket az elkövetkező két évben kell befejezni.
Michaele Schreyer költségvetési biztos a tervezet ismertetésekor emlékeztetett arra, hogy a miniszterek tanácsa és az Európai Parlament a múlt év végén már megállapodásra jutott az idei költségvetésről, amely a tíz csatlakozó országra is kiterjed. A számokra vonatkozó konkrét döntéseket azonban jogi okok miatt akkor még csak a jelenlegi 15 tagállamra nézve hozhatták meg. Ezért a megfelelő kiigazítások elvégzéséhez az idén még egy költségvetés-módosítást is el kell fogadni.
Ennek előzetes bizottsági tervezete szerint a 25 tagállamból álló unió idei költségvetésének teljes összege a kifizetések szintjén 99,7 milliárd, a kötelezetségvállalások szerint pedig 111,3 milliárd euró lesz. Ez a 25 tagállam összesített nemzeti összjövedelmének (GNI) 0,98 százaléka, ami arányát és az abszolút értéket tekintve is jóval, csaknem 12 milliárd euróval – azaz körülbelül 10 százalékkal – alacsonyabb, mint amit 1999-ben a középtávú költségvetési előirányzatokban erre az évre megállapítottak.
Ez azzal függ össze, hogy az előirányzatok 1999-es elfogadásakor még abból a feltételezésből indultak ki, hogy a bővítés már 2002-ben megkezdődhet – jegyezte meg Schreyer.
Emlékeztetett arra is, hogy a bővítés pénzügyi feltételeiről a csatlakozási tárgyalások lezárásakor, 2002. decemberben Koppenhágában született megállapodás szerint az új tagországok egyike sem válhat a közösségi költségvetés nettó befizetőjévé tagsága első évében. Ennek érdekében és az átmeneti fizetési nehézségek áthidalására az unió átalányösszegben meghatározott költségvetési kompenzációt fog nyújtani az új tagországoknak.
Schreyer asszony közölte, hogy az új tagállamok költségvetési befizetéseinek kiszámításakor átlagosan 4,5 százalékos növekedési ütemmel számoltak. A bizottság természetesen azt kívánja, hogy a mutató minél jobb legyen, de annyira azért nem derűlátó, hogy olyan magas növekedési ütemet várjon, amely miatt egyes új tagállamok nettó befizetővé válhatnak – tette hozzá.
A költségvetés-módosításnak a bizottság által most elfogadott előzetes tervezete csak a mezőgazdaságra, a strukturális műveletekre és a belső politikákra fordítandó kiadásokat, valamint a kompenzációs célú átalányösszegeket tartalmazza. Az igazgatási kiadások fejezete nem szerepel bennünk, mert e téren a bővítéssel kapcsolatos kiadásokat már január 1-től számításba vették, hogy megkezdődhessenek az előkészületek.
A legnagyobb módosító tételt – a költségvetés egészéhez hasonlóan – a közös mezőgazdasági politika finanszírozására szolgáló kiadások jelentik. A tíz új tagországra azonban az idén még csak mintegy 2 milliárd euró jut ezekből. Ennek zöme, 1,73 milliárd a vidékfejlesztés, további 287 millió euró pedig piaci intézkedések finanszírozására szolgál. A gazdálkodóknak járó közvetlen jövedelemtámogatások – amelyek az első évben az uniós szint egynegyedét teszik ki – csak a jövő évi költségvetésben jelennek majd meg.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
