A Bank of England mostani lépésével megfordította a csökkentés 2001. februárjában kezdett trendjét. Utoljára 2000. februárban volt kamatemelés, negyed százalékponttal 6,00 százalékra.
A brit központi bank ez évi két, korábbi intézkedése is csökkentés volt: utoljára július elején faragtak le a kéthetes repóból, negyed százalékponttal 3,50 százalékra, ami 48 éves mélypontot jelentett. Előzőleg, februárban, ugyancsak negyed százalékpontos csökkentés volt, megelőlegezve az akkor még csak tervezett iraki háború bizalomrontó hatását.
Nem riasztó az infláció
A Bank of England inflációs célkitűzése nem indokolta a csütörtöki irányváltást. Nagy-Britanniában a fogyasztói árak 0,5 százalékkal emelkedtek szeptemberben, és 2,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az augusztusban 2,9 százalékkal nőtt az infláció éves bázison.
A jelzálogkamatok hatása nélkül számolt maginfláció szintén 0,5 százalékos volt szeptemberben egy hónapra és 2,8 százalékos tizenkét hónapra. A tizenkét havi maginfláció augusztusban és júliusban is 2,9 százalékos volt, a júniusi 2,8 százalék után.
A brit központi banknak 1997 óta 2,5 százalékos tizenkét havi ütemet kell megcéloznia, a célt a kormány írja elő. A bankban azonban az ennél magasabb adatokat nem tartják riasztónak: a Bank of England az augusztus közepén kiadott negyedéves inflációs előrejelzésében azt valószínűsítette, hogy a brit gazdaság először csökkenő, majd közepes ütemű infláció mellett tér vissza a növekedéshez a következő két év során.
A jelentés a növekedés és az infláció átfogó kockázatait csökkenőnek tartotta. A maginfláció a Bank of England szerint a jövő év elején a célszám alá csökken, mielőtt ismét 2,5 százalék fölé emelkednék, tizenkét hónapra számítva.
Növekedésnek indult a gazdaság
Annál inkább megnyugtathatta a bankot az emelés időszerűsége felől, hogy a világgazdasági lassulás elmúlt évei alatt is viszonylag jól teljesítő brit gazdaság újabban ismét érezhető növekedésnek indul. A harmadik negyedévben a hazai össztermék 0,6 százalékkal nőtt, és 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az október végén kiadott első becslés szerint.
Nagy-Britannia hazai összterméke (GDP) a második negyedévben 0,3 százalékkal növekedett, és 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Tavaly az évi átlagos gazdasági növekedés 1,7 százalékos volt, a legkisebb 1992 óta, de jobb az 1,6 százalékos kormányzati előrejelzésnél.
A helyzet főleg ahhoz képest jó, hogy az euróövezeti gazdaságok stagnáltak az első negyedévben, és 0,1 százalékkal visszaestek a második negyedévben, illetve az egy évvel korábbihoz képest 0,8 százalékkal nőttek az első negyedben, és 0,2 százalékkal gyarapodtak a második negyedben.
A piac kamatemelési várakozását megszilárdította, hogy a brit hazai össztermék több mint 60 százalékát adó szolgáltatások beszerzőimenedzser-mutatója 59,1 pont volt októberről, a szeptemberi 58,7 pont után. Augusztusban 57,0 pont, júliusban 56,6 pont volt a brit szolgáltatási mutató.
Októberben hetedik hónapja jelezte egyvégtében a teljesítmény növekedését a világon a nagyságra negyedik gazdaságban, és a teljesítménynövekedés gyorsulására is utalt.
Ugyancsak erősítette a kamatemelési várakozást, hogy – október végi közlés szerint – a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben a várt 0,4 százaléknál gyorsabban, 0,6 százalékkal bővült.
Gyengült a font
A kamatemelés után a font 1,6758 dollár volt a londoni bankközi piacon, míg reggel 1,6757-1,6750 dollár között kereskedtek vele.
A londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 11,6 pontos nyereségnél tartott, a délelőtti 2,6 pontos nyereségtől 1,1 pontos veszteségig tartó irányzat után. Szerdán 26,9 pontos, azaz 0,62 százalékos veszteséggel 4303,4 ponton végzett a fő mutató.
Az euróövezet kamata maradt
Az Európai Központi Bank (ECB) a csütörtökön a várakozásnak megfelelően változatlanul 2 százalékon hagyta az irányadó kéthetes repokamatot.
Az Európai Bizottság ugyan október végén javulást jósolt az euróövezeti gazdaságoknak az év hátralévő részére a kiábrándító első félév után, de az ECB még nem értékelheti úgy, hogy bármiféle fékezésre volna szükség. Nem indokolt kamatemelést az infláció sem.
A tizenkéthavi fogyasztóiár-emelkedés októberben harmadik hónapja változatlanul 2,1 százalékos volt, a júliusi és a júniusi 1,9 százalék után. Az ECB vezetői szerint a tizenkét havi infláció az idei egész évben a 2 százalékos célszám körül marad, jövőre pedig 2 százalék alá csökken az euróövezetben.
Az ECB idén kétszer változtatott irányadó kamatán: június elején fél százalékponttal 2,00 százalékra, előtte pedig március elején negyed százalékponttal faragta le a kamatrátát. Az ECB 1999. januárban 3 százalékos irányadó kamattal kezdett.
