A kormány májusban döntést hozott arról, hogy ez év júniusától módosítja az államilag támogatott lakáshitelek igénybevételének feltételeit. A TNS felmérést végzett a lakosság körében arról, mennyire tájékozottak a témában érintettek a változásokkal kapcsolatosan, hatással voltak-e terveikre a várható módosítások, illetve milyen várakozásaik vannak a jövővel kapcsolatosan. (A felmérésben közel azonos arányban szerepeltek a lakáshitel szerződéssel rendelkezők, ill. a hitel felvételét jelenleg még csak tervezők. A legtöbb szerződéses válaszadó államilag támogatott lakáshitellel rendelkezett, s csak néhány válaszadónak volt egyszerre több lakáshitel szerződése is.)
A várható változásokról, a megkérdezettek fele – leginkább lakáshitellel rendelkezők – érezték úgy, hogy elegendő információhoz jutottak. Ők nagy valószínűséggel azért is vélték a kapott információt elegendőnek, mivel egyébként is azon a véleményen voltak, hogy a változások őket kevésbé vagy egyáltalán nem érintik, hiszen már rendelkeznek szerződéssel.
A tájékoztatással, az információk mennyiségével ennél fogva a lakáshitel-szerződéssel még nem rendelkezők voltak kevésbé elégedettek. Ők főként a bankoktól várják az információkat (72 százalék), s csak ezt követően az államtól (33 százalék), míg a médiát csak kevesen említették.
A változások híre a megkérdezettek 10 százalékát késztette cselekvésre. Néhányan korábbra hozták a felvétel időpontját, félve a bizonytalanságtól, s ugyanezen okok miatt voltak, akik inkább a „kivárás” mellett döntöttek, azaz inkább későbbre halasztották hitelük felvételét.
Akik nem változtattak a hitel felvételének időpontján, azok azzal indokolták döntésüket, hogy bár tervezik a hitelt, egyszerűen nem rendelkeznek még azzal a háttérrel, hogy egyáltalán az időpont korábbi megvalósítása megforduljon a fejükben, vagy még csak az ötlet született meg és ezért – konkrét megvalósítási terv hiányában – nem akarták elkapkodni a hitelfelvételt.
A válaszadók közel egyharmada, arra a kérdésre, hogy kit érint hátrányosan a támogatásban bekövetkező változás, úgy válaszolt: főként azokat, akik befektetési céllal akartak ingatlant felvenni. Érdekes módon ezt a megállapítást a jól tájékozottak, illetve a hitel felvételét tervezők említették gyakrabban.
A kevésbé tájékozottak között ugyancsak többen megjegyezték, hogy a változások hátrányosan érintik a hitelt későbbiekben igénylőket. Ez is rámutat arra, hogy a lakosság bizonytalan ebben a kérdésben, s szükség lenne további – főként bankok általi – tájékoztatásra.
Arra a kérdésünkre pedig, hogy a jövőben szigorodnak-e a feltételek a megkérdezettek csaknem kétharmada reagált igennel. Természetesen a legérzékenyebben a hitelkamatok növelése érintené a lakosságot, de többen megjegyezték, hogy csökkenő futamidő (ami jelenleg 20 év), vagy az adó visszatérítés csökkenése, akár megszűnése szintén többeknek okozna problémát.
A felmérésben egy kérdés erejéig arra is kitért a TNS, vajon a lakosság milyen reakcióra számít a bankoknál a bejelentett változtatások hatására. A többség elsősorban a jutalékok, díjak emelkedésére, egyéb hitelek kamatainak növelésére, illetve a betéti kamatok további csökkentésére számít. Néhányan azt is megjegyezték, hogy valószínűleg szigorodni fognak a lakáshitel felvételek feltételei is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
