A lehetőségek között szerepelt még a jelenlegi formában való továbbműködtetés, ami jelentős támogatási kötelezettséget jelentett volna, illetve a bezárás, ami a legdrágább megoldás lett volna – mondta.
Kamarás Zoltán, az ÁPV Rt. igazgatója az albizottsági ülésen elmondta: az ÁPV Rt. tárgyalásos eljárást kíván lefolytatni a Vértesi Erőmű privatizációja során. Eddig négy érdeklődő jelentkezett: a System Consulting, az Independent Power Corporation, a Prometheus, az Első Magyar Informatikai Rendszerház.
A tárgyalás során feltétel a környezetvédelmi és foglalkoztatási garancia, illetve az úgynevezett retrofit – megújítási – program befejezése. Kérdésre válaszolva Kamarás Zoltán közölte: a kormánydöntés arra szól, hogy az ÁPV Rt. mérje fel milyen ajánlat, garanciavállalás érkezik a Vértesi Erőműre. Ezek alapján az ÁPV Rt. tegyen javaslatot a további lépésre. Kamarás Zoltán szerint szeptember elejére várható annyi információ, hogy ismét vissza lehet térni a privatizáció kérdésére.
Az albizottság ajánlást fogalmazott meg a gazdasági bizottság számára, amelyben szerepel, hogy a Vértesi Erőmű Rt. hosszú távú működése energetikai és térségi foglalkoztatáspolitikai szempontból nemzeti érdek. Az albizottság felkéri a gazdasági bizottságot, hogy a kormány számára fogalmazzon meg olyan határozatot, amely a Vértesi Erőmű biztonságos továbbműködését biztosítja.
Az ajánlásban szerepel: az albizottság jelen körülmények között és az ülésen rendelkezésre álló információk alapján a Vértesi Erőmű Rt. esetleges privatizációját nem támogatja. Felkéri a Pénzügyminisztériumot, hogy az erről szóló kormányhatározat előkészítő anyagát küldje meg a gazdasági bizottság tagjainak, továbbá tájékoztatást kér arról, hogy a szénbázisú erőművek az Európai Unióban milyen támogatásokhoz juthatnak hozzá.