A múlt év utolsó hónapjára a prognózisok zöme a novemberi 10,6 százalék után 1999. decemberéhez képest 10,1 százalékos drágulással számol. Ez egyébként hó/hó alapon 0,3 százalékos növekedést jelent. Az előző 11 hónap adatai alapján szinte biztosra vehető, hogy az áremelkedés üteme – az 1999-es 10 százalékot követően – 2000-ben 9,8 százalék lesz. Nagyon meglepő adatra lenne szükség ahhoz, hogy az egész évre számított infláció eltérjen ettől az értéktől.
Novemberben tévedtek az elemzőkA mostani elemzői előrejelzésekkel kapcsolatos bizonytalanságot jelzi, hogy a 2000. novemberi adat kapcsán kissé mellélőttek a szakértők. Akkor a legtöbben 10,4 százalékos értékre tippeltek, míg a tényadat ennél 0,2 százalékponttal magasabb, 10,6 százalék lett. Védelmükre csupán az hozható föl, hogy az üzemanyag minden várakozást felülmúló mértékben drágult. A novemberi optimistább becslés persze azt is eredményezheti, hogy mostanra mindenki óvatosabb lett.
Mérséklődő benzinárak
Az üzemanyag árának mérséklődése nemcsak decemberben, hanem januárban is kedvező hatással lesz az árindexre – vélekedett Duronelly Péter, a Budapest Bank makroelemzője. Az, hogy nem emelik a benzin jövedéki adóját, önmagában 0,4 százalékpontos javulást jelent az év első hónapjára. Duronelly szerint az utóbbi hónapokban az indexen belül rapszodikus mozgásokat mutató élelmiszerárak a jövőben is fejtörést okozhat az elemzőknek.
A holnapi adat arra a kérdésre is választ adhat, hogy vajon folytatódik-e a piaci szolgáltatások árának emelkedése. Ez utóbbi komponens ugyanis nyár közepétől töretlenül emelkedik, és még egyszer sem csökkent 10,3 százalék alá. Holott a fogyasztói árindex már a 9 százalék alatti tartományt is megkóstolta.
A fogyasztói árindex felépítéseA Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a fogyasztói árindexet egy átlagos ember kiadásai alapján határozza meg. Ebben a kosárban különböző súlyokkal szerepelnek az egyes termékek. Legnagyobb arányt, 29,6 százalékot az ipari termékek képviselnek. Az élelmiszerek 19,1, a piaci szolgáltatások 17,2 százalékot képviselnek. A figyelem középpontjában álló üzemanyag súlya csupán 4,9 százalék.
Emelkedő trend a szolgáltatásoknál
Hasonlóképpen látja a szolgáltatások szerepét 2001-ben Zsoldos István, a Concorde elemzője. Véleménye szerint ez a tényező a jövőben is emelkedni fog. Ez egészen nyár közepéig tarthat, és a növekedés üteme a 15 százalékot is megközelítheti. Ennek okát a kormányzati kiadások megnövekedésében, és a közalkalmazottak bérrendezésében látja. Az inflációt meghatározó többi tétel esetében úgy gondolja, hogy azokat a külföldi árak határozzák meg, és a fix árfolyamrendszer miatt eleve adottak. Zsoldos István előrejelzése 1999. decemberéhez képest 10 százalékos, tavaly novemberhez viszonyítva 0,3 százalékos áremelkedésről szól.
Mi várható idén és az EU csatlakozásig?
A kormány idei évre vonatkozó 6-7 százalékos inflációs várakozásainál az elemzők borúlátóbbak, és már csak korábbi tapasztalataik alapján is fenntartással kezelik a Pénzügyminisztériumban elhangzottakat. Duronelly Péter 2001-ben 8,2-8,3 százalékos átlagos áremelkedéssel kalkulál, és ezt az értéket Zsoldos István is reálisnak tartja. Mindketten úgy vélik, hogy a 2000. év magas bázisadatai miatt év végére az infláció valamivel 7 százalék alá süllyedhet, de ennél alacsonyabb értéket nemigen tartanak elképzelhetőnek.
Bármennyire elszántan harcol a központi kormányzat az infláció ellen, Magyarország adottságai alapján az elkövetkezendő két-három évben 5-6 százaléknál kisebb ütemű áremelkedésre minimális az esély. Gondoljunk csupán arra – védik álláspontjukat az elemzők -, hogy például az uniós árszínvonal magasabb a hazainál, vagy az egészségügy magánalapokra helyezése is az árak meglódulásához vezet.
Elég, ha csak a Magyarországhoz hasonló körülményekkel jellemezhető Írország példáját tekintjük. Ott az inflációs ráta mind a mai napig jóval magasabb, mint az uniós átlag. Az árfolyamrendszer reformjától függetlenül nálunk sem reális cél a közeli jövőben 5-6 százaléknál alacsonyabb inflációt kitűzni.
