A szabadtéri tréningek származása
Az outdoor tréningek alapja egy kaland / élmény alapú oktatási rendszer, melynek alapelméletét egy német származású reformpedagógus, Dr. Kurt Hahn dolgozta ki és alkalmazta a II.Világháborúban brit tengerészek lelki tréningjeként. Élménypedagógiai rendszerének alapja bizonyos “leépülési jelenségek” ellentételezése – mint például a spontaneitás és a kezdeményezőképesség hiánya, vagy a gondosság, fizikai alkalmasság leépülése. Az általa alkalmazott pedagógiai rendszer kulcsgondolata az, hogy több van bennünk, mint gondolnánk. Pedagógiájának fő célja az önbizalom fejlesztése különböző fizikai és szellemi gyakorlatok megoldásával.
A tapasztalati tanulás egyik speciális formái a szabadtéri tréningek, melyek először Nagy-Britanniában, majd Hollandiában és Amerikában jelentek meg 15-20 évvel ezelőtt. Magyarországon a rendszerváltás után terjedtek el az első outdoor elemek a különböző tréningekben. Nyugaton szinte minden cég elküldi vezető munkatársait valamilyen ilyen jellegű tréningre, nálunk azonban ez még nem annyira elterjedt. Ennek oka lehet egyebek mellett az ilyen rendezvények igen borsos – fejenként több százezer forintos – ára.
Szabadtéri tréning vs. belső tréningek
A belső (indoor) rendezvények, amelyeknek valamilyen ismeret átadása, illetve egy közös projekt előkészítése a célja, 3-4 alkalom után unalmassá és kiszámíthatóvá válnak. Ilyenkor pontosan a lényeg vész el: az, hogy a szereplők természetesen viselkedjenek. Ha azonban az ilyen rendezvényeket kivisszük a szabadba (outdoor tréning), akkor az előre megtervezett helyzetekben a szereplők saját élményeiket dolgozzák fel és elemzik ki a trénerek segítségével. A lényeg ebben rejlik: ahogyan egy-egy ember bizonyos szituációkban viselkedik, abból ő maga is sokat tanulhat, s ezt a tapasztalatot később hasznosítani tudja a munkája során. Fő cél az önbizalom, önbecsülés, vezetői képességek, csapatmunka, a kölcsönös empátia fejlesztése, a közösség szolgálata és a környezet iránti érzékenység. Az outdoor tréningek fő gondolata az embereket értékformáló tapasztalok elé állítani. A tanulás és megértés feltétele a kihívások megtapasztalása, a döntéshozatal, felelősségteljes cselekvés, a képességfejlesztés, a csapatmunka.
A szabadtéri tréningek fajtái
Kétfajta tréning létezik: épített pályás és a természetben, biztosított pályán végzett tréning. A tréning során lehet játékos versenyt szervezni, ahol a résztvevők megtapasztalhatják a különbséget a rivalizálás és az együttműködés között. A megszokott komfortérzet csökkentésére koncentrál az a fajta kalandtúra, ahol nomád körülmények közé viszik a jelentkezőket, s amelynek során a legrejtettebb magatartási minták is előjönnek.
Hogyan épülnek fel ezek a tréningek?
Cselekvés és tapasztalat…
Ennek során a résztvevők végrehajtják a kitűzött feladatokat, melynek során tapasztalatokat gyűjtenek.
Megfigyelés és visszajelzés…
A résztvevők elmondják tapasztalataikkal kapcsolatos véleményüket és megvitatják azokat a trénerrel és társaikkal.
Absztrakció és általánosítás…
Melynek során a tréner és a résztvevők megvitatják, hogy az adott tapasztalat mit jelent az adott helyzetben, illetve hogy hogyan lehet alkalmazni általánosan, az élet más területén.
A tanultak tesztelése…
Amikor a résztvevő kipróbálja a tanultakat egy újabb feladat keretében, vagy a valós életben.
Egy tréning 5 napja 5 természeti jelenség körül
Az első nap a magasságról szól, ahol fokozatosan emelik a tétet: 20 centimétertől egészen 55 méterig várják a feladatok a résztvevőket. A terep természetesen be van biztosítva, így semmi baj sem érhet minket akkor, amikor már nem a földre fektetett, hanem a fokozatosan több méterrel a föld fölé emelt pallón kell átsétálnunk.
A második napon a mélység kerül terítékre, ez javarészt a csapatmunkára épít. Bízni kell a többiekben, hiszen ők azok, akiknek el kell kapniuk a 6 méterről leugró munkatársukat.
A harmadik nap a vízé, vagyis a kalandos rafting túra és a kanyoning napja – csónak nélkül kell leereszkedni a gyakran sok méteres vízesésekkel tarkított medrű kis hegyi patakban.
A legtöbben negyedik naptól, a sötétség napjától félnek: ez a mélyen rejtőző félelem akkor is előjön, ha nincs is valós veszélyhelyzet, csupán egy világítás nélküli kirándulásról van szó egy zegzugos barlangban.
A legnagyobb megpróbáltatás az utolsó napra marad: 7 méter hosszú, 800 fokos parázsszőnyegen kell átsétálni. Megfelelő felkészüléssel azonban ez is teljesíthető.
Mit nyerhetünk egy szabadtéri tréningen való részvétellel?
1. Elhisszük, hogy megfelelő felkészüléssel a lehetetlenre is képesek vagyunk – ha valaki a félelmei ellenére gumikötéllel leugrott a hídról az 55 méteres mélységbe, akkor a munkája során jelentkező, ijesztőnek tűnő kihívásokkal is meg tud birkózni.
2. Hű képet lehet kapni a munkatársakról is, hiszen összesűrítve látható, ki milyen személyiség, hogyan viseli a kockázatot és milyen reakciókat ad a váratlan helyzetekre.
3. A feladatok elvégzéséhez szellemi és fizikai koncentráció szükséges, hiszen a siker nincs előre garantálva. A trénerek feladata a megfelelő motivációs szint kiváltása, a fizikai és pszichikai biztonság megteremtése, utólag pedig segítséget nyújtanak az élmények kiértékelésénél.
Mit kell tudni a részvételről?
A részvétel természetesen szigorúan önkéntes; a veszélyesnek tűnő gyakorlatok ellenére gyakori, hogy 50 év feletti munkatársak is teljesítik a tréninget. Fontos, hogy az ilyen jellegű programok semmiképpen se legyenek kiválasztó jellegűek, ezek célja szigorúan a személyiség és a csoportmunka fejlesztése.
A cikk elkészítésében Gyulay László, a PoziTeam Kft. ügyvezető igazgatója, és Tököli Zsolt, az Inside Rt. tanácsadója volt segítségünkre.
