Nagyvilág

Döntött a kormány, maradnak a katonáink

Információink szerint megszületett a döntés a kormány részéről az Afganisztánban szolgáló magyar egység mandátumának meghosszabbításáról. Ezzel megvalósulhat az, amit Szekeres Imre kért a kormányfőtől, hogy hazánk katonái biztosítsák a magyar kezdeményezésű civil projekteket. Mindeközben egyre kevésbé örülnek az afgánok a külföldi katonáknak, bár ez inkább a jóval veszélyesebb déli területeket érinti.

Egy blogról

Információnkat megerősítette egy blogíró is, aki a biztonságpolitika és a terrorizmus témakörében publikál tartalmas bejegyzéseket >>

A hivatalos bejelentés tervezett dátuma egyelőre bizonytalan, a döntés azonban már megszületett az afganisztáni magyar szerepvállalás meghosszabbításáról, melyhez – mivel a kérdés a kormány hatáskörébe tartozik – nincs szükség az Országgyűlés jóváhagyására sem. A jelenleg 190 katonából és a 6 civilből álló magyar kontingens eredetileg 2008. szeptember 30-ig maradt volna Afganisztánban.

Szekeres Imre honvédelmi miniszter már márciusban azt javasolta Gyurcsány Ferenc kormányfőnek, hogy hosszabbítsák meg az észak-afganisztáni magyar vidéki újjáépítő csoport (PRT) mandátumát az ott hamarosan beinduló civil programok befejezéséig. A miniszter azzal érvelt, hogy a magyar civil programok biztosításához szükséges a magyar katonai jelenlét, s e két szerepvállalás az eredeti tervek szerint nem feltétlenül lenne párhuzamos. Hazánk ugyanis eredetileg két évre vállalta az észak-afganisztáni PRT működtetését, és ez az időszak jövő ősszel járna le, ugyanakkor a holland projekteket felváltó önálló magyar civil program csak április 1-jén kezdődött. A jövő őszi hosszabbításról a NATO miatt kellett már most dönteni, a katonai szervezet ugyanis meglehetősen hosszú időszakra tervez előre.


Döntött a kormány, maradnak a katonáink 1

Magyar katona Afganisztánban (Forrás: HM)



A döntés ugyanakkor azért sem nevezhető előzmény nélkülinek, mert Szekeres Imre honvédelmi miniszter a múlt héten találkozott amerikai kollégájával. A magyar politikus beszámolója szerint a 45 perces találkozón Robert Gates lelkesen méltatta a magyar szerepvállalást. A két miniszter múlt csütörtöki találkozója előtt egy nappal pedig Lomnici Zoltán, a legfelsőbb bíróság elnöke biztosította amerikai kollégáját arról, hogy hazánk kész átadni bírósági igazgatási tapasztalatait Afganisztánnak.

Magyarország tavaly októberben vette át az ország déli részéhez képest jóval békésebbnek számító északi tartomány újjáépítésének irányítását. A csoport legfontosabb feladata az általuk felügyelt térség stabilizációja, a humanitárius, illetve az újjáépítési munka feltételeinek, biztonságának megteremtése, az újjáépítési projektek koordinálása.

Az afgánok kevésbé elégedettek

Az Afganisztánban szolgáló külföldi katonák csökkenő népszerűségéről értekezett május elsejei számában a német Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap szerint ma már komoly fenntartásokkal kell kezelni azt az egy évvel ezelőtt készült közvélemény-kutatást, amely szerint az afgánok 90 százaléka támogatja a külföldi katonai jelenlétet.

A felmérés óta eltelt egy év Afganisztánban hosszú időnek számít, az elmúlt tizenkét hónapban sok minden megváltozott. Nemcsak a tálibok folytatnak intenzívebb hadjáratot tavaly év eleje óta, de a nemzetközi biztonsági erők (ISAF) és az amerikai vezetésű koalíciós erők egységei is kiterjesztették a hadműveleteiket: az ország déli részén már teljes falvakat is bombáznak. Tavaly 191 katona vesztette életét az összecsapásokban, 2007 januárja óta viszont már 45-en haltak meg. Az afganisztáni misszió öt évvel ezelőtti kezdete óta várhatóan az idei nyár lesz a legvéresebb.

A fokozódó összecsapások legsúlyosabb következményekkel járó úgynevezett járulékos kárait a Human Rights Watch emberi jogi szervezet április közepén mutatta be: 2006 eleje óta mintegy ezer polgári áldozatot követeltek a harcok. Több mint 700 ember a tálibok által elkövetett terrorcselekményekben halt meg, 250-en viszont a külföldi csapatok hadműveleteinek következtében

Újabb választás

A jövővel kapcsolatban a lap felveti, hogy a következő NATO-csúcstalálkozón az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada további előrenyomulást kezdeményezhetnek. Ennek érdekében pedig az afganisztáni műveletekhez 3200 katonai kiképző rendelkezésre bocsátását kérhetik a szövetség tagjaitól. Amennyiben az angolszászok keresztülviszik akaratukat, a harcoló csapatok bizonyos tekintetben erősítést kapnának olyan tagállamoktól is, amelyek eddig kivonták magukat a tényleges harci bevetés alól. A fokozott katonai jelenlét egyik oka, hogy 2009 elejére már előrehaladott állapotban kell lenniük a második afganisztáni általános választások megrendezésére tett előkészületeknek.

Ebben az időben Washingtonban már új kormány lesz hivatalban, amelynek afganisztáni politikája egyelőre nem ismeretes, ám a hátralévő két évet szakértők szerint arra kell felhasználni, hogy befejezzék a katonai műveletek zömét. Ennek sikerét azonban nehezítheti, hogy megfigyelők szerint hamarosan számítani kell arra: az afgánoknak egyszerűen elfogy a türelmük a külföldi katonák által folytatott műveletekkel szemben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik