A tőzsdei barométer, a BUX tavaly “csak” 9 százalékot veszített az értékéből, ám ha az eddigi folyamatok fennmaradnak, akkor a magyar tőzsde jelentőségének fokozatos csökkenésével kell számolnunk.
A technológiai lufi kidurranásának hatásai nem csak a nemzetközi, hanem a hazai tőkepiacot is súlyosan érintették. Az amerikai recessziótól való félelem továbbterjedt, és már nem csak a tengerentúli, hanem az európai gazdaságok megrendülésétől is egyre inkább tartottak a befektetők. A parlagon heverő, vagy éppen a piacokról frissen kivont pénzek zöme felhasználatlan maradt, és csak egy részük vándorolt át a sokak szerint vonzó fejlődő piacokra. Elvben a magyar tőzsde is e régióba sorolandó, mégis, mintha kimaradt volna a “pénzszórásból”. Tavalyi teljesítménye ugyan jócskán meghaladta a világ átlagát, mégsem tudott eleget profitálni a hazai gazdaság viszonylagos érintetlenségéből.
Az azóta távozott Orbán-kormány tőke- és piacidegen lépései egyre inkább a magyar parkettől való távolmaradásra késztették a hazai és külföldi befektetőket egyaránt. Az árfolyamnyereség-adó bevezetése, a gázár- és gyógyszerár-ügyben tanúsított kormányzati hozzáállás a legrosszabbkor sújtotta tovább az amúgy is több sebből vérző börzét és a befektetési szolgáltatókat.
Pedig a 2001. év a részvénypiac árfolyam-emelkedésével indult. Ezt a trendet azonban az általános negatív nemzetközi hangulat márciusban megszakította, majd az amerikai terrortámadások miatt bekövetkezett kedvezőtlen befektetői klíma szeptemberben újabb csapást mért rá. A BÉT forgalma az év első felében aggasztó szintre zuhant, s csak az év utolsó hónapjaiban mutatott némi javulást.
Nem csak a forgalom, de a tőzsdei társaságok és a brókercégek száma is megfogyatkozott 2001-ben. A számok önmagukért beszélnek: a tőzsdei forgalom 60 százalékkal, 2771 milliárd forintra csökkent, a parketten forgó részvények száma néggyel lett kevesebb, míg a befektetési vállalkozások száma 48-ról 37-re csökkent. Az év során több mint tíz felvásárlási ajánlatot tettek, melyek többek között a korábban nagy forgalmú vegyipari szekciót érintették. A vételi ajánlatok többsége a tavaly életbelépett új tőkepiaci törvény miatti előrehozott akcióknak volt köszönhető, hiszen ennek életbelépése jócskán megdrágította a felvásárlásokat.
A forgalom csökkenése tragikusan érintette a brókercégeket: a szektor eredménye 59 százalékkal, 2,6 milliárd forintra esett vissza. A veszteséges vállalkozások száma ugyan némileg mérséklődött, de összesített veszteségük számottevően nőtt. A 2000. évben megkezdett költséglefaragások tavaly tovább folytatódtak, mely a brókerek számának további erőteljes megfogyatkozásához vezetett. Az ügynökségek jó része egyenesen beszüntette tevékenységét. Nem csak kisebb, magántulajdonú alkuszcégek döntöttek így, hanem több, jelentős nemzetközi befektetési társaság is. A külföldi tulajdonúak ügyfeleik egy részét más cégeknek adták át, vagy a magyar részvényekkel folyó kereskedésüket áthelyezték a londoni piacra.
A befektetési vállalkozások számának csökkenését az is gyorsította, hogy a jogszabályi környezet immár lehetővé teszi az univerzális bankok működését. Ennek következtében több bank magába olvasztotta a brókercégét, ami nem csak a költségekre volt jótékony hatással, de lehetővé tette az új, széles körű pénzügyi szolgáltatások kiterjesztését is. Azon bankok, amelyek nem olvasztották magukba brókercégüket, szintén a működésből adódó szinergiák kihasználására, a tevékenységek minél jobb összehangolására törekszenek.
A csökkenő forgalom a jelentős tőkeerejű, nagy fiókhálózatú bankoknak kedvezett. A részvényforgalom koncentrációját jelzi, hogy az ebbéli toplista első tíz helyezettje a teljes forgalom több mint 75 százalékát bonyolította le. Mindezen folyamatok továbbra is azt valószínűsítik, hogy a szektor szereplőinek száma 2002-ben tovább csökkenhet – igaz, a szigorú jogszabályi háttérnek köszönhetően újabb brókercsődök nem várhatók.
A tőkepiaci befektetők a szomorú tavalyi év után abban reménykednek, hogy a világgazdaság bővülése ismét felgyorsul, a befektetői bizalom pedig – a könyvelési botrányok ellenére – erősödik. A külföldi befektetők az ország uniós tagságának közeledtével ismét több tőkét csoportosíthatnak hazánkba, mely megélénkítheti a BÉT-et. Ennek azonban előfeltétele a tőzsde fejlődésének ismételt beindulása. A befektetők optimizmusát erősíti az új kormány – egyelőre csak verbálisan tetten érhető – “tőkebarátabb” hozzáállása. A felfutást segítheti az időközben részvénytársasággá alakult börze integrációja valamely nagyobb nyugati piachoz, mely nem csak a hazai részvények forgalmát bővítheti, hanem a magyar befektetői réteg számára biztosíthat újabb lehetőségeket, ezzel a brókercégek forgalmát és egyben eredményét is növelve.
Brókercégek toplistája, 2001. |
Brokerage firm toplist, 2001. |
Rangsor |
Brókercég |
Tőzsdei forgalom, azonnali piac (milliárd forint) |
Adózott eredmény (millió forint) |
Rank |
Brokerage firm |
Turnover on spot rates (HUF billion) |
Profit after tax (HUF million) |
1. |
Erste Bank Befektetési Rt. |
397,5 |
49,1 |
2. |
ConCorde Értékpapír Rt. |
350,3 |
116,8 |
3. |
CA-IB Értékpapír Rt. |
328,9 |
474,7 |
4. |
K&H Equities Értékpapírker. Rt. |
207,9 |
-261,8 |
5. |
Eastbrokers Befektetési Rt. |
200,1 |
-21,5 |
6. |
Buda-Cash Brókerház Rt. |
171,2 |
-89,9 |
7. |
Takarék Bróker Értékpapír Rt. |
152,0 |
n. a. |
8. |
IE-New York Broker Bef. Rt. |
136,1 |
n. a. |
9. |
ING Baring Értékpapír Rt. |
132,7 |
110,4 |
10. |
Cashline Értékpapír Rt. |
118,6 |
-169,6 |
Forrás: BÉT |
Részvénypiaci toplista, 2001. |
Stock market toplist, 2001. |
(milliárd forint – HUF billion) |
Rangsor |
Brókercég |
Forgalom |
Rank |
Brokerage firm |
Turnover |
1. |
Erste Bank Befektetési Rt. |
378,7 |
2. |
ConCorde Értékpapír Rt. |
350,1 |
3. |
CA-IB Értékpapír Rt. |
315,4 |
4. |
K&H Equities Értékpapírker. Rt. |
207,9 |
5. |
Eastbrokers Befektetési Rt. |
200,1 |
6. |
Buda-Cash Brókerház Rt. |
171,2 |
7. |
Takarék Bróker Értékpapír Rt. |
145,8 |
8. |
ING Baring Értékpapír Rt. |
125,7 |
9. |
Cashline Értékpapír Rt. |
118,6 |
10. |
CSFB Bef. és Értékpapírforg. Rt. |
97,3 |
Forrás: BÉT |