Nagyjából bruttó 294 ezer forint körüli az a szint, amely alatt keresők nettókereset-csökkenést tapasztalhatnak, ha nem képesek érvényesíteni családi kedvezményt. Feltéve, ha megvalósulnak a kormány jelenleg ismert adótervei, amelybe már a munkavállalói járulékemelést is beleszámítottuk (az erről szóló módosítót hétfő este már megszavazta az Országgyűlés).
A kormány a félszázalékos járulékemelési szándékot a nők kedvezményes (40 év szolgálati év utáni) nyugdíjba vonulási lehetőségének megteremtésével magyarázza. Nem szól viszont a kormányzati kommunikáció arról, hogy a munkaadói járulékplafon bevezetése súlyos milliárdokkal rövidíti meg az állami nyugdíjrendszert.
A korábbi adóelképzelés – amelyről Orbán Viktor azt mondta: „mindenki jobban jár, mert az elmúlt húsz év legalacsonyabb jövedelemadóját vezetjük be” – szerint körülbelül már 10 ezer forinttal alacsonyabb bérszinten maradt volna változatlan a nettó bér (alatta csökkent volna). Ennél a bérszintnél sem jár feltétlenül jobban az illető, hiszen a kormány jövőre 3,5 százalékos inflációval számol. Ha a közszférában dolgozik az illető, akkor (hacsak nem kerül magasabb besorolásba) nem nő a bére 2011-ben. A jövő évi béremelkedésre a versenyszférában sem vehet mérget mindenki. A nettó kereset valódi (reál) értéke tehát ezen a bérszinten is csökkenhet.
Aki azonban már havi bruttó 353 000 forint körül keres, az akkor sem sír, ha nem emelik a bérét, az adórendszer változásának köszönhetően nem csökken a reálbére. Akiknek pedig ezen szint fölötti a jövedelmük, azok már valóban jól járnak akkor is, ha nem emelik a bérüket, mégpedig annak arányában járnak egyre jobban, amennyire magas a jövedelmük (neokonzervatív szóhasználattal: minél keményebben dolgoznak, minél nagyobb értéket állítanak elő).
Aki például bruttó havi 500 ezer forintot keres, annak jövőre csaknem 10 százalékkal nő a reálbére, egymilliónál már 22 százalék körüli a növekedés.
Nem ennyire rózsás a kép a minimálbér környékén (igaz, mint láthattuk az átlagbér szintjén keresők sem ünnepelhetnek mind jövőre).
A kormány 4,5 százalékos minimálbér-emelést javasol (73 500 forintról 76 800 forintra), „így nem ér senkit sem veszteség” a nemzetgazdasági miniszter szerint. A mondat igaz lenne, ha a kormány végül eltekintene a járulékemeléstől, és ha a minimálbéresek 2011-ben is képesek lennének 2010-es árakon vásárolni (további feltétel, hogy a bruttó 294 ezer forint alatt keresők is mind megfelelő béremelést kapnának). Hogy a mondat legalább a minimálbéresekre nézve igaz legyen, ahhoz bruttó 80 ezer forint fölé kellene emelni a legkisebb bér összegét.
Mindemellett azonban meg kell hagyni, a kormányzati adópolitika fő kedvezményezettjei, a jól kereső családosok (és a nagyon jól kereső család nélküliek) valóban jól fognak járni, a járulékemelés dacára is.
