Arra, hogy egy társaság székhelye ügyvédi iroda legyen, megbízási szerződést kell kötni az irodával – olvasható a tervezetben. Ez a megbízás – fő szabályként – határozatlan idejű, határozott csak akkor lehet, ha a cég létesítése is határozott időre történt.
A szerződésben rögzíteni kell, hogy milyen iratokat őriz az ügyvédi iroda. A rendelet meghatározza az iratok minimális körét, ezek a következők: cégiratok, hatósági engedélyek, az adóhatóságnak teljesített adatbejelentések, valamint az éves beszámolók. Ezekről az ügyvéd iratjegyzéket vezet.
Az ügyvédnek a cég iratait az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelnie. Ennek módja: külön helyiségben, vagy zárható szekrényben történő tárolás. Amennyiben a hatóság a cég székhelyén – az irodában – eljárást folytat, azt az ügyvéd nem akadályozhatja, de köteles erről haladéktalanul értesíteni a megbízóját.
Ehhez a rendelettervezethez kapcsolódik egy másik szabály is, amely az ügyvédi törvényre utalva a cég telephelyének ellenőrzését írja elő. Eszerint az ügyvédnek – ha új cég alapításában közreműködik – az ingatlan-nyilvántartás adataival kell egybevetnie a székhelyére (telephelyére, fióktelepére) vonatkozó, a cég által közölt adatokat. Amennyiben a kettő nem fedi egymást (például a székhely nincs a cég tulajdonában, pedig azt állítja), akkor az ügyvéd köteles a közreműködését megtagadni.
Ha változásbejegyzésre kéri egy cég az ügyvédet, az előbbi egybevetést csak akkor kell megtennie, ha a változás a társaság székhelyét is érinti.
Áremelést hoz a visszaváltási rendszer: az 50 forintos betétdíjnál nagyobb mértékben drágulhatnak az italok
A 24.hu egybegyűjtötte, hogy a gyártóknak és a kereskedőknek, így közvetve majd a vásárlóknak milyen pluszköltségekkel szükséges számolniuk a kötelező visszaváltási rendszer bevezetése után.
